"Keresd a magányt! Amikor valakivel együtt vagy, nem vagy egyedül. Amikor "Istennel vagy", akkor sem vagy egyedül. A teljes egyedüllét az egyetlen lehetőség arra, hogy valóban Istennel legyél. Akkor, remélhetőleg, Isten lesz, és te nem leszel."

Keress egy problémát az életedben, és fogalmazz meg vele kapcsolatban egy belső beszélgetést (imát). Egyes szám második személyben szólítsd meg (a kisbetűs) istent, aki előtt nem kell bizonygatni az erényeidet, és nem kell szégyellni a hibáidat. A megíráshoz Anthony De Mello szövegei adnak segítséget.

Tárhely

 

 

Nézőpont

 

 

Ellensúly

 

megosztás
Az egyetemesség gondolatának megtagadását jelenteti az erőszakos egységesítés, amely máig jellemzi az egyházat. A katolikus mise elején a pap és a hívek szolgaian kántálják az előírt szöveget, amelyben könnyen tetten érhető a három fő hazugság.

A cikket összefoglaló táblázat itt tölthető le Word formátumban: (letöltés)

 

A 4. században Róma államvallássá tette a kereszténységet, létrehozva ezzel az egyház intézményét. Mi az intézmény? Felülről irányított emberi együttműködés, amelynek elsődleges célja a rend biztosítása. Nincs olyan intézmény a világon, amely elismerné az ember valódi szabadságát, hiszen csak külső eszközökkel tud rendet tartani (a közösség törvényei). A kereszténység ezzel szemben belső szabályozásra törekszik (egyéni felelősség), amelynek alapfeltétele a személy szabadsága. Ennyiből is látható, hogy összeegyeztethetetlen a két felfogás: az egyház soha nem lehet valóban keresztény. Amikor Róma püspökei az intézményesítés útjára léptek, pontosan tudták, hogy a jézusi tanítás lényegét vetették el:

 

 

A középkor elején szó szerint egy-ház jött létre: bezáratták az antik gondolkodást képviselő görög akadémiát, és betiltottak minden pogány szertartást. Dogmákat fogalmaztak meg (szigorúan követendő alapelveket) és új elemeket „költöttek” a Szentíráshoz (pl. purgatórium).

 

Az egyetemesség gondolatának megtagadását jelenteti az erőszakos egységesítés, amely máig jellemzi az egyházat. A katolikus mise elején a pap és a hívek szolgaian kántálják az előírt szöveget, amelyben könnyen tetten érhető a három fő hazugság.

 

Pap: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

Hívek: Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.

 

1. Bűn és vétek összemosása

Az ember önző lénynek, úgy is mondhatjuk: állatnak születik. A szocializácó az a folyamat, amelynek során beilleszkedik a társadalomba, és (ideális esetben) belsővé teszi a szabályokat. A keresztény lét a szocializáció legmagasabb rendű formája, amely úgy szentesíti az egyetemes emberi értékeket, hogy közben megvalósítja a személy szabadságát. Az önző cselekedeteket is személyes síkon rendezi (lásd a tékozló fiú történetét).

Az intézmények nem tudnak személyes síkon gondolkodni, hanem csak általánosságban. A törvény nem ismer irgalmat. A Mózes 21/21 hatálya alá eső fiút a vének azonosítják a bűnével, ezért megkövezik. A tékozló fiú apja viszont felismeri, hogy fia felelősséget vállal a vétkéért, és ezért megbocsát neki. Jézus az életét adta azért, hogy „felülírja” a zsidók törvényfelfogását, de aztán a keresztény egyház visszatértek a farizeus gondolkodáshoz, bűn és vétek összemosásához.

 

 2. Isten törzsi bálvánnyá való lefokozása

 

3. Isten Országának túlvilágra helyezése

 

 

 

megosztás
Minden 14 év feletti magyar állampolgár postaládájába levél érkezik, amelyben felkérik őt, hogy szavazatával segítse a döntést: melyik legyen Magyarország új himnusza? "Egy szabad országért"? "Magyarország"? "Nélküled"? "Iszom a bort"?

A 19. század az identitáskeresés ideje az európai ember számára. Több mint ezer évig az önazonosságot a kereszténység jelentette, ami a tudományos és társadalmi változások hatására egyre inkább háttérbe szorult. Jól mutatja ezt az Isten szerepvesztését összefoglaló táblázat:

Ám a kereszténység térvesztése nem jelenti azt, hogy a vallás (mint identitásképző erő) háttérbe szorult volna, sőt. Mire Darwin 1859-es könyve (A fajok eredete) megjelent, már javában tombolt Európa új vallása: a nemzeti öntudat.

 

Ha megkérdeztél valakit a 16. században, hogy „Ki vagy te?”, akkor a neve után a felekezetét közölte (azaz: melyik keresztény ághoz tartozik). Ugyanerre a kérdésre a 19. században már a nemzeti hovatartozás volt a válasz. Ez a változás a nemzet kultikus (nagy becsben tartott) dalaiban is megjelent. Kölcsey Himnusza előtt a katolikusok első számú dala a „Boldogasszony anyánk…” kezdetű népének volt, a reformátusoké pedig a 90. zsoltár.

 

Kölcsey Himnusza 1989-óta hivatalosan is Magyarország nemzeti imádsága, megírásának dátuma (január 22.) pedig a magyar kultúra napja.

 

A szöveg 21. századi érvényességéről lehet (és érdemes is) vitázni. Ehhez jó indítás Puzsér Róbert Sznobjektív című műsorának alábbi részlete:

 

 

Kölcsey Himnuszát és Vörösmarty Szózatát az alábbi szempontok szerint hasonlítottuk össze:

 

 

A Vörösmartynál megjelenő nemzethalál-vízióban Herder német történész „jóslata” jelenik meg, aki szerint: „A magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni.”

 

 

Gondolatkísérlet

Az alábbiakban elképzeljük, hogy a politikai vezetés elszánja magát a nemzet dalának frissítésére, azaz: a Himnusz lecserélésére. Minden 14 év feletti magyar állampolgár postaládájába levél érkezik, amelyben felkérik őt, hogy szavazatával segítse a döntést: a négy népszerű dal közül melyik legyen Magyarország új himnusza? 

 

 

 

 

megosztás
A Vico nyomán kialakított nyelvi modell szerint 4 nyelvi spektrum van: a narratív, az intuitív, az egzakt és a szociális.A szavak önmagukban csak jelentést hordoznak, értelmet nem. A különböző szinteken különböző módokon tárul fel a szavak értelme.

I. Kommunikáció témakör

 

1. A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással.

 

A kommunikáció szó latin eredetű (jelentése: közössé tesz): tájékoztatás, információcsere.

tényezői:

1. Közlő vagy feladó (aki beszél).

2. A címzett vagy vevő (akinek beszélnek).

– A feladó és a címzett állandó kölcsönhatásban vannak.

3. A közlemény, az üzenet (részben vagy egészben közös ismeretekre van szükség)

4. Kód. A közleményt kifejező nyelv, vagy jelrendszer. Ennek elemei és szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.

5. A kontextus, beszédhelyzet, vagy szituáció. Az a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését.

6. A közvetítő közeg, vagy csatorna – kontaktus. Az információ továbbításának az eszköze (telefonvonal, internet, levegő stb.).

– a feladó mindig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. Ahhoz, hogy ez az üzenet mind a két fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra, amely hatékonyan akkor tud működni, ha létezik egy kontextus, egy összefüggés, a valóság (az, amiről szó van).

 

2. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás, csend).

 

(metakommunikáció: 75% - nyelvi: 25%)

Tájékoztatnak a beszélő (Feladó) érzelmi állapotáról + a hallgatóhoz (Címzetthez) való viszonyáról. A hallgató is állandó visszajelzést ad

Nyomatékosítják a szöveget, mondanivalót (Üzenetet)

Kultúránként változóak is lehetnek (pl. araboknál elvárás, hogy evés után böfögni kell – nálunk illetlenség; vagy a japánok mindig meghajolnak a tisztelet jeléül - nálunk a hajlongás megalázkodást, szolgalelkűséget jelent)

1. A beszéd zenei eszközei: hangsúly – hanglejtés – hangerő – beszédtempó – beszédszünet

2. Mimika – arcjáték: tekintet, 4 alapvető érzelem (öröm, bánat, meglepettség, undor)

3. Gesztusok (kézmozdulatok)

feltartott mutatóujj: leckéztetés, fenyegetés - kéztördelés: bizonytalanság, szorongás - kifelé nyitott tenyér a test előtt: elutasítás - kitárt karok: öröm, ölelési szándék - összetett kéz: kérés

4. Testtartás: A magabiztosságot az jelzi, ha valaki minél több helyet foglal, minél több helyre terjeszti ki a testét (asztalon a láb: területmegjelölés, hátradőlés: önbizalom)

Az önbizalomhiányt, szorongást az jelzi, ha valaki minél kisebbre húzza össze magát, a kezét a teste elé veszi. Görnyedt testtartás, pótcselekvések (pl. körömrágás, kéztördelés, hajbirizgálás).

 

3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.

 

Mindennapi életünkben lényegesen többet beszélünk, mint amennyit írunk, de a nyelvi normák teljesebben, magasabb szinten érvényesülnek az írott nyelvben.

 

A szóbeli közlés

- Hallható (akusztikai), időhöz, helyhez kötött, általában mulandó

- A közlésfolyamat résztvevőinek visszajelzési lehetőségei vannak

- Gyors gondolkodást igényel, mert azonnal kell fogalmazni

- A nyelvi és a nem nyelvi és zenei kifejezőeszközök egyaránt fontosak

- Ösztönösebb, igénytelenebb szóhasználat, lazább szerkesztésű mondatok jellemzők

- Nyelvi illemszabályokhoz kevésbé igazodik, azoktól kisebb-nagyobb mértékben

eltérhet

- Hiányos szerkezetű mondatok túlsúlya.

- Nyelvi panelek, töltelékszavak, közhelyek használata előfordul. Gyakoriak a

mellérendelések.

- Beszélgetés, vita, interjú, megbeszélés, előadás, felszólalás, rádiós-televíziós

hírolvasás stb

 

Az írásbeli közlés

- Olvasható (vizuális), időben kevésbé korlátozott, helyhez kevésbé kötődik

- A visszajelzési lehetőségek korlátozottak vagy időben késleltetettek

- Időt hagy a gondolkodásra

- A nem nyelvi kifejezőeszközök kevésbé fontosak.

- Tudatosabb, igényesebb szóhasználat és szabályosabb mondatszerkesztés.

- Nyelvi illemszabályai szigorúbbak

- Teljes mondatok túlsúlya

- Előfordul(hat) irodalmi vagy szakszavak használata is. Csiszolt mondatok,

alárendelések,

- arányosság jellemzi.

- Tanulmány, cikk, hivatalos levél, magánlevél, napló, emlékirat, kritika, esszé.

 

4. Tény és vélemény, tájékoztatás és véleményközlés megkülönböztetése a tömegkommunikációban

 

Tájékoztató műfajok:

1. Hír:

- az újságírás egyik alapműfaja

- friss, közérdekű információt kell közölnie

-  az alábbi kérdésekre válaszol: Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? + Hogyan? (5+1)

- elsősorban tájékoztat

- mindig címmel jelenik meg

2. Tudósítás: helyszínről jelentkező hír

3. Riport: az újságíró egyszerre elbeszélő és cselekvő résztvevő, párbeszédeket, helyzetrajzot, jellemfestést, személyes hangot alkalmaz

4. Interjú:

- párbeszédes szerkezet (kérdés—felelet)

- kifejtett beszélgetés egy a befogadó érdeklődésére valamilyen szempontból számot tartó személyiséggel

 

Véleményközlő műfajok:

1. Kommentár = hírmagyarázat:

- hírek, információk megértését segíti elő háttéranyagok bemutatásával

- fogalmakat magyaráz, értékel, véleményt mond benne

 

2. Glossza:

- rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záródó írás

- bármilyen hétköznapi jelenséget gúnyol

- személyes hangvételű

- stíluseszközei: a nagyítás, túlzás, fokozás

- az olvasó érzelmeire kíván hatni

 

3. Jegyzet:

- valamilyen hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg

- rövid, stíluseszközökben gazdag

- célja: hasson az olvasó érzelmeire és gondolkodásra késztesse

 

II. A magyar nyelv története

 

5. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása.

 

A nyelvek közös származás alapján nyelvcsaládokra oszthatók. Egy-egy nyelvcsalád valamikor közös nyelvet beszélt, ezt nevezzük alapnyelvnek. A nyelvrokonság azt jelenti, hogy egy „nyelvcsaládba” tartozó nyelvek közös ős- vagy alapnyelvből származnak. Ebből az alapnyelvből az idők folyamán – a történelmi és társadalmi változások, a térbeli eltávolodás eredményeként – önálló nyelvek fejlődtek ki, ám ősi vonatkozásokat is megőriztek.

A magyar nyelv a finnugor eredetű, s mint ilyen az uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik. A finnugor őshaza hollétére vonatkozóan különféle elméletek születtek. Az ősi együttélés helyét valahova az Ural-hegység délnyugati lejtőjére teszik.

 

Bizonyítékok: szabályos hangmegfeleltetések: az ősi örökség szavaiban az azonos helyzetben levő hangok egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos módon változnak meg

 

 
 

6. A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése.

 

A nyelv folyamatosan változik, sosem állandó.

A nyelvművelés a nyelvünk mai állapotát, működését, használatát vizsgálja.

A nyelvművelés célja:

- Az emberek minél jobban ismerjék a nyelv használati szabályait, és ennek megfelelően beszéljenek és írjanak

- A nyelv minél alkalmasabb legyen a nyelvhasználók igényeire és a világos közlésre

 

Leggyakoribb nyelvhasználati problémák / hibák napjainkban:

- Töltelékszavak használata: hát, izé, tök, ilyen, stb.

- Túl sok szleng szó, kifejezés használata:

szerencse: mák, mázli, stb.

meghal: kipurcan,kinyiffan, feldobja a talpát, stb.

pénz: zsé, lóvé, zseton, suska, stb.

- Trágár, igénytelen szavak használata

- Aránytalanul sok szórövidítés: pl. Balcsi, fürcsi, kari, tali, depi, cuki,stb.

- Direkt helyesírás torzítás (főleg interneten, sms-ben): cejetlek, naon, jah, vok, stb.

- Elharapott szóvégek: pl. azér’; mer’; stb.

- „nákolás” – E/1 feltételes módban: olvasnák, akarnák, stb. (helytelen formák)

„suk-sükölés”: szeretjük helyett szeressük, látjuk helyett lássuk (helytelen formák)

- ikes igék E/1-ben kijelentő módban: dolgozom helyett dolgozok; eszem helyett eszek (helytelen formák)

- Névelők helytelen használata: a Kati, a Tomi (nevek elé nem szabadna kitenni!)

- Túl sok idegen szót használunk; ez hibának számít, ha van helyette rendes magyar megfelelője is a kifejezésnek. Pl. happy, like, feeling, shopping

- Terjengő névutós szerkezetek (A kérését továbbították a vezetőség felé)

 

A nyelvművelés területei, eszközei:

A nyelvművelés legfontosabb területe az oktatás. Ezen kívül különböző nyelvművelő rádióműsorok, internetes honlapok, folyóiratok, kulturális rendezvények

 

III. Ember és nyelvhasználat

 

7. A nyelv mint a gondolkodás része

 

A Giambattista Vico nyomán kialakított nyelvi modell szerint 4 nyelvi spektrum van: a narratív, az intuitív, az egzakt és a szociális.

A szavak önmagukban csak jelentést hordoznak, értelmet nem. A különböző szinteken különböző módokon tárul fel a szavak értelme.

 

A szociális szint a nyelv használatának legalacsonyabb minősége. Afféle: szellemi vegetálás. Ez az a minimum, ami a mindennapi modern társas léthez szükséges. Célja általában nem a közlés, hanem pusztán annak jelzése, hogy még életben vagyunk.  Az átlagember napi megnyilvánulásainak legnagyobb része ebbe a spektrumba tartozik. Az agy nyelvi motorját egyáltalán nem veszi igénybe, mivel javarészt közhelyeket ismételget. Ha rég nem látott ismerőssel találkozik, azt mondja: „El vagy veszve”; ha hellyel kínálják, így felel: „Jót állok magamért”; és ha elegáns módon akarja húzni az időt, így kezdi a mondókáját: „Én azt gondolom, hogy…” Helyi buszjáraton, vidéki ABC-ben vagy egy családi ünnepen tíz perc alatt össze lehet állítani egy közhelygyűjteményt: „Hogy rohan az idő”, „Szavad ne feledd”, „Le fog esni” stb.

Az irodalomtanításnak is van szociális spektruma: az életrajz. Ha egy diák ügyesen tud közhelyeket puffogtatni, akkor már néhány jelentéktelen életrajzi adatból is eléggé hangzatos dolgozatot tud kerekíteni.

 

Egzakt: Az egzakt spektrumot az írás igénye hozza létre. Pontosabban az az igény, hogy a gondolataink leírva is ugyanazt jelentsék, mint szóban. Az egzakt spektrum alapja a definíció. Ebből alakít egyfajta „fogalmi hálót”, amelyre a gondolatmeneteit építi. Jellemzően tudományos szövegek tartoznak ebbe a rétegbe, illetve minden olyan nyelvi megnyilvánulás, amelynek célja valamilyen tudás rögzítése és átadása.

Nem könnyű azonban felül emelkedni az egzakt szemléleten. Az ábrán felfelé szűkülő háromszög azt mutatja, hogy a tudományos megismerésnek megvannak a maga korlátai. Aki egyetemes tudásra vágyik, annak be kell lépnie a felsőbb spektrumokba, az intuíciók és narratívák világába.

 

Intuitív: Az egzakt spektrum kijelent, az intuitív kérdez. Az intuíció alapja a költői kép: metafora, szimbólum, allegória. Abban különbözik a mémtől (ami szintén kép), hogy míg a mém lefelé, a kollektív tudattalanba mutat, addig a költői kép felfelé, az értelem irányába. Az intuíció személyes, mert van alkotója és van befogadója.

 

Narratív: Az értelem kizárólag narratív szinten tárul fel. A szociális spektrum puszta szócséplés, az egzakt megreked a halott tudás szintjén, az intuitív már érvényes kérdéseket tud feltenni, de az értelem mindig fent, egy narratívában, egy történetben mutatkozik meg. Az irodalomtanítás egyik legfontosabb feladata az, hogy a diákban narratív horizontot építsen a nyugati kultúra nagy történeteiből.

 

 

8. Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek. A szleng és az argó.

 

Minden ember több különböző nyelvközösségbe tartozik. Ezeknek a nyelvközösségeknek eltérő a nyelvhasználata; azaz különböző nyelvváltozatokat beszélnek. Ezek a nyelvváltozatok szókincsükben és a nyelvtan eltérő használatában különböznek egymástól. Az egyes nyelvváltozatok bizonyos sajátosságaikban térnek el a köznyelvtől.

A nyelvváltozatok összessége: nemzeti nyelv.

norma: követendő nyelvi minta –nyelvi igényesség jellemzi.

 

- ifjúsági-és diáknyelv: fiatalokhoz kapcsolódik; kötetlen, laza nyelvváltozat. Nagyon találékony, humoros tud lenni; sokszor fellazul divatszavakkal és szleng elemekkel. Határozott, őszinte, harsány.

pl. befalsul;doga; diri, karó, surranó, pézsé, stb.

képszerű kifejezések: kevés vagy, mint mackósajtban a brummogás; olajra lép;

 

- szleng: A köznyelvnél lazább és igénytelenebb nyelvváltozat. Fő jellemzője a kötetlenség. Régen főleg a fiatalokra volt jellemző, ma már szinte mindenki használja; sőt, a tv-ben, filmekben, sajtóban is egyre több szlenggel találkozunk (bulvár lapok / műsorok; internetes sajtó).Célja, hogy színesítse a köznyelvet, humoros, tömör, velős legyen

pl. ciki, dumál, parázik, csaj, bige, csóró, pia, zsé, lóvé, mázli, tata, pali, zsernyák, kipurcan

 

- tolvajnyelv -argó: Alvilághoz kötődik, titokzatosságra és elkülönülésre törekszik. Célja, hogy akik nem tartoznak a csoportba, ne értsék, hogy a tagok miről beszélnek. (Bizonyos elemei átszivárogtak a szlengbe, így közismertté váltak) pl.kiló (száz); rongy (ezer)

 

IV. A nyelvi szintek

 

9. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában.

 

Képző:

– a legbelsőbb helyzetű szóelem, közvetlenül a szótő után áll. Megváltoztatja a szótő jelentését, s teljes ragozási sort indít el. Új szótári szó jön létre, melynek önálló ragozási rendszere (paradigmája) van. A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját és ezzel együtt mondatbeli szerepét is. Megtűrnek maguk mellett másik képzőt, akár többet is (kert-ész-ked-het).

 

Jel:

– nem alkot új szótári egységet, csupán módosítja a fogalmi jelentést, valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítja azt (idő, mód, birtoklás, többség). Valamilyen viszonyt fejez ki. A jel közbülső helyzetű szóelem: előtte a képzők állnak, utána a rag.

 

Rag:

– a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés jelentésmozzanatának kifejezője. Ezáltal kijelöli a szavak mondatbeli szerepét. A rag szóalakzáró morféma, a képzők és jelek után áll, semmilyen más morféma nem követheti.

Szerepe:

1. Jelölhet mondatbeli viszonyokat (esetragok).

2. Kifejezheti az egyeztetést (névszói és igei személyragok).

Általános kapcsolódási sorrend: szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) Ettől való eltérés néha előfordulhat. (Középfok jele megelőzheti a képzőt: nagy-obb-ít; rag után képző áll: három-szor-i, nagy-ban-i)

 

 

További tételek (vázlat írása folyamatban)

 

10. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere

(kattints a megnyitáshoz)

 

11. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai.

(kattints a megnyitáshoz)

 

V. A szöveg

12. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben

(kattints a megnyitáshoz)

 

13. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény, beadvány; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, rövid ünnepi beszéd; ajánlás, méltatás; szórólap szövege.

(kattints a megnyitáshoz)

 

14. Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (pl. honlap, blog, internet), az új közlésmódok társadalmi hatása.

(kattints a megnyitáshoz)

 

VI. A retorika alapjai

15. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben

(kattints a megnyitáshoz)

 

16. Az állásinterjú.

(kattints a megnyitáshoz)

 

17. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

(kattints a megnyitáshoz)

 

Stílus és jelentés

18. A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése.

(kattints a megnyitáshoz)

 

19. Az egyszerűbb szóképek köznyelvi és szépirodalmi szövegekben: hasonlat, metafora, metonímia.

(kattints a megnyitáshoz)

 

20. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl.tipográfia, képi világ)

(kattints a megnyitáshoz)

 

megosztás
A szociális szint a nyelv használatának legalacsonyabb minősége. Afféle: szellemi vegetálás. Ez az a minimum, ami a mindennapi modern társas léthez szükséges. Célja általában nem a közlés, hanem pusztán annak jelzése, hogy még életben vagyunk.

Előzmények:

Brainstorming #1 – közös novellaértelmezés (link
Brainstorming #2 – adott szempontok "körbegondolása" (link)
Brainstorming #3 – novellaértelmezési utak (link
Brainstorming #4 – a kérdezés művészete (link

 

A „Brainstroming” cikksorozat a novellaértelmezés egyik lehetséges útját mutatta be. Az első részben még egy egész osztály ötleteiből gazdálkodtunk, majd kisebb csoportban dolgoztunk, végül egyéni munka nyomán született értelmező szöveg. Ez utóbbiak alapján fogalmaztuk meg a novellaértelmezés három fő típusát („200IQ”, „easy essay”, „safe mode”). A negyedik cikk a brainstorming során felvetett kérdések csoportosításában, a gondolatok elrendezésében igyekezett segítséget nyújtani. A 2019-es tavaszi érettségi volt a módszer első nagy próbája, amelyen felemás eredmény született. A novellaértelmező dolgozatok vázlatai remek kérdéseket vetettek fel, ezeknek azonban csak a töredéke került bele a kész szövegbe. A diákoknak nem volt elég nyelvi eszközük arra, hogy értelmező szövegként fogalmazzák meg intuícióikat. Ennek orvoslására jelöltük meg a 2019/20-as tanév fő céljának a nyelvi fejlesztést. A munkát egy nyelvi modell felvázolásával kezdtük.

 

A szavak felemelkedése

 

Vegyünk egy egyszerű szót: szög. Ha egy építkezés mellett sétálva ezt halljuk ezt egy munkás öblös hangján: „Dobjál még pár szöget!”, akkor arra a néhány centis, hegyes fémtárgyra gondolunk, amelyet többnyire rögzítésre használunk. Ha  matematika tankönyvet lapozgatunk, annak fogalomtárában a következőt olvassuk: „A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja. Az egyik tartomány és a két félegyenes szöget alkot.” Ha egy koncerten épp egy kritikus mellett állunk, ilyesféle mondatokat csíphetünk el: „Túlságosan szögel ez a dobos” – értsd: nagyon feszesen, rugalmatlanul játszik. És végül ha felütjük Pilinszky János összegyűjtött verseit, megakad a szemünk egy furcsa formai játékon: egy négy soros versnek a címe pont ez: „Négysoros”:

 

„Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.”

 

Egy sintoista nem fog hanyatt esni a verstől, viszont egy keresztény kultúrát ismerő nyugati embernek végigfut a hideg a hátán, amikor felismeri azt a nagycsütörtöki éjszakát, amelyen Krisztus legmélyebb félelmeivel szembesült. Az utolsó vacsora után elszenderedtek a tanítványok, Jézus pedig  magányosan virrasztott, lelkében a másnapi vérontás gyötrelmeivel. A töviskoronával, a megalázással, az ostorozással, a leköpködéssel… és a szögekkel, amelyekkel keresztre feszítik majd.

 

A fenti példában négy nyelvi szint (spektrum) nyilatkozott meg. A munkás mondata a szociális szint, a tankönyvi definíció az egzakt, a kritikus metaforája az intuitív, Pilinszkyé pedig a narratív spektrum. Ezek viszonyát érzékelteti az alábbi ábra:

 

  

Szociális spektrum

A szociális szint a nyelv használatának legalacsonyabb minősége. Afféle: szellemi vegetálás. Ez az a minimum, ami a mindennapi modern társas léthez szükséges. Célja általában nem a közlés, hanem pusztán annak jelzése, hogy még életben vagyunk.  Az átlagember napi megnyilvánulásainak legnagyobb része ebbe a spektrumba tartozik. Az agy nyelvi motorját egyáltalán nem veszi igénybe, mivel javarészt közhelyeket ismételget. Ha rég nem látott ismerőssel találkozik, azt mondja: „El vagy veszve”; ha hellyel kínálják, így felel: „Jót állok magamért”; és ha elegáns módon akarja húzni az időt, így kezdi a mondókáját: „Én azt gondolom, hogy…” 

Helyi buszjáraton, vidéki ABC-ben vagy egy családi ünnepen tíz perc alatt össze lehet állítani egy közhelygyűjteményt:

„Hogy rohan az idő”
„Szavad ne feledd”
„Birkanyírás volt?”
„Tőlem nem ezt látja”
„Mi lesz így belőled?”
„Hozzá tartozik az általános műveltséghez”
„Ebből nem élünk meg”
„Ez van, ezt kell szeretni”
„Nincs az az Isten, hogy én…”
„Egy szó, mint száz”
„Hiába tépem a számat”
„Zene füleimnek”
„Ez is megvan, még sincs este”
„Ide a rozsdás bökőt, ha nem igaz”

 

Az irodalomtanításnak is van szociális spektruma: az életrajz. Ha egy diák ügyesen tud közhelyeket puffogtatni, akkor már néhány jelentéktelen életrajzi adatból is eléggé hangzatos dolgozatot tud kerekíteni. Ezt a pedáns semmitmondást zseniálisan parodizálja Karinthy A háromnegyedes dolgozat című írásában:

 

Petőfi lírai költészete

Petőfi Sándor, a világhírű nagy magyar költő, mint lírikus is kiváló helyet foglal el ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet oly gyönyörűen jellemzett leíró költeményeiben.

Petőfi lírai költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál inkább az objektivitást látjuk túlsúlyra vergődni.

Míg Petőfinél olyan szépen domborodik ki a naiv, népies hang, addig Arany Jánosnál a népies hang háttérbe szorul, és helyét a nyelvszépség foglalja el, amely különben Petőfi gyönyörű költeményeiben is föllelhető.

Petőfi lírai költeményeiben a következő szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egyszerűség, 2. nemzeti hazafiság, 3. trópusok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb.

Petőfi mindig a szubjektivitásra törekedett, és célját a legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei utat találnak a legegyszerűbb nép szívébe éppenúgy, valamint a paloták ragyogó és fényben úszó csarnokaiba is!...

 

Sok magyartanár már annak is örülne, ha ilyen dolgozatot írnának a diákjai. Ám a digitális generációk már az írásbeliség hanyatló korszakában születtek, amelyben a nyelvi jelek szerepét a mémek veszik át. A szó – gondolat – reflexió sorát lényegesen lerövidíti a mém, amely a felismerés – röhögés párossal elégíti ki korunk „információigényét”.

 

 

Egzakt spektrum

Az egzakt spektrumot az írás igénye hozza létre. Pontosabban az az igény, hogy a gondolataink leírva is ugyanazt jelentsék, mint szóban. A rendkívül igénytelen szociális spektrum azért nem vezet általános információs káoszhoz, mert a szóbeli megnyilatkozásokat folyamatos metakommunikáció kíséri. Magyarul: az üzenet 25%-a az, amit mondasz, 75%-a pedig az, ahogy mondod. Az egzakt spektrum alapja ennél erősebb: a definíció. Ebből alakít egyfajta „fogalmi hálót”, amelyre a gondolatmeneteit építi. Jellemzően tudományos szövegek tartoznak ebbe a rétegbe, illetve minden olyan nyelvi megnyilvánulás, amelynek célja valamilyen tudás rögzítése és átadása.

Az irodalom tankönyvek java részt ebben a spektrumban vesztegelnek – miközben az alkotások, amelyekről szólnak, a két magasabb rétegben repkednek. Élettelen, hatástalan az az irodalomtanítás, amely nem emelkedik az egzakt spektrum fölé. Életrajzok, előre gyártott értelmezések, memoriterek… ismerjük ezek unalmát és kínjait.

Nem könnyű azonban felül emelkedni az egzakt szemléleten. Az ábrán felfelé szűkülő háromszög azt mutatja, hogy a tudományos megismerésnek megvannak a maga korlátai. Aki egyetemes tudásra vágyik, annak be kell lépnie a felsőbb spektrumokba, az intuíciók és narratívák világába. Különben soha nem lesz több, mint pedáns diák.

 

Intuitív spektrum

Az egzakt spektrum kijelent, az intuitív kérdez. Az intuíció alapja a költői kép: metafora, szimbólum, allegória. Abban különbözik a mémtől (ami szintén kép), hogy míg a mém lefelé, a kollektív tudattalanba mutat, addig a költői kép felfelé, az értelem irányába. Az intuíció személyes, mert van alkotója és van befogadója.

Az intuitív szintnek az irodalomtanításban az esszé felel meg. Beszédes az esszé kifejezés eredeti, francia jelentése: próbálkozás. Nem kell irodalomtudóst játszani a diáknak, hanem egyszerűen engedni kell a gondolatok szabad folyásának, majd meg kell próbálni találni egy narratívát, ahová ezek beilleszthetők.

Az irodalom.net honlap számos intuitív szöveget közöl a „Tollpróbálgatások” cikksorozatban (link).

 

Narratív spektrum

„Ha valaha megtaláljuk életünk titkának, a világegyetem titkának a kulcsát, vajon nem egy történetet fogunk először hallani? A valóság igazi természetét a történet mutatja meg” – írja John Eldredge. Ezt kell észben tartanunk, amikor egy mű értelmezését akarjuk megírni. Az értelem kizárólag narratív szinten tárul fel. A szociális spektrum puszta szócséplés, az egzakt megreked a halott tudás szintjén, az intuitív már érvényes kérdéseket tud feltenni, de az értelem mindig fent, egy narratívában, egy történetben mutatkozik meg. Az irodalomtanítás egyik legfontosabb feladata az, hogy a diákban narratív horizontot építsen a nyugati kultúra nagy történeteiből.

A nyitó példára visszatérve: Pilinszky Négysorosát akkor tudja értelmezni egy diák, ha felteszi magának a kérdést, hogy mik azok a szögek, és megtalálja azt a narratívát (jelen esetben az Evangéliumot), amely értelmet ad a költői képnek. 

  

Spektrum-analízis


A fent vázolt nyelvi modell célja az, hogy a diák már a dolgozat megírásakor reflektálhasson saját gondolataira. A brainstorming nyomán összegyűjtött kérdései képezik a dolgozat alapját (intuitív szint). A megírás során létre kell hoznia egy fogalmi hálót (egzakt szint), amely megakadályozza, hogy mondatai lehulljanak a közhelyes semmitmondásba (szociális szint). Írása akkor válik valódi értelmezéssé, amikor megtalálja a kérdéseinek megfelelő narratív horizontot.

 

A továbbiakban cikksorozat indul „spektrum-analízis” alcímmel. Ezekben a közös intuíció nyomán írott egyéni fogalmazásokat fogjuk elemezni, részletesen megjelölve az esszék nyelvi spektrumait.

megosztás
Jézus azzal ajándékozza meg Zrínyit, hogy hozzá hasonlóan ő is mártírhalált halhat majd a szent ügyért. A keresztény lovag pályájának csúcsa a hősi önfeláldozás. Ami számunkra buta pazarlás, az az ő számára értelmes halál...

1. Melyik a mű legfontosabb sorsfordulata? (Amelyben majdnem győzött a várvédő sereg, de aztán mégsem.)

A törökök már a harc feladását tervezték, amikor szerencsésen elfogtak egy segélykérő levelet

 

1.b Miért fontos ez a fordulat?

Mert érzékelteti a várvédők emberfeletti kitartását (sokáig ellenállnak a túlerőnek), ugyanakkor nem veszi el a hősi halál lehetőségét. Inkább vesszenek dicső harcban, mint győzzenek osztrák segítséggel.  

 

2. Miért merész az eposz témaválasztása?

Mert vesztes csatáról nem könnyű fenséges történetet írni. Ha nem elég nagyszabású a történet, akkor lapossá válik, illetve fordítva is igaz: ha túl van hajtva, akkor komikussá válhat (Chuck Norris-effektus).

 

2.b Hogyan oldja meg Zrínyi, hogy a mű vége fenséges legyen?

NAGYÍT:

- kis dunántúli vár - egész keresztény Európa (nagy a tét)

- magyar hősök önfeláldozása - Krisztus önfeláldozása (nagy a példakép)

- kirohanás (néhány perc a valóságban) - Zrínyi "lassan ballag", megöli a szultánt (az Isten megengedi ezt a nagyszabású hőstettet)

 

3. Mi bajuk a katolikusoknak a protestánsokkal? Részletezd.

Eltértek a (szerintük) valódi hittől, és bálványimádók lettek.

- a protestánsok nem ismerték el a pápa fensőbbségét

- egyszerűsítették a templomot és a szertartást

- nem tiszteltek szentségeket, tiltották a vizuális ábrázolást

- nem gyóntattak

- a hívek kezébe adták a saját nyelvükre lefordított Bibliát

 

4. Miben sajátos az eposz történelemszemlélete?

Nem veszi figyelembe, hogy a törökök valójában a keresztény Európát akarták meghódítani. Zrínyi művében a pogány betörés Isten büntetése a magyarok protestáns elhajlásáért.

 

5. Kihez szól a szerző, és miért: „Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt”

Az eposzt mindig segélykéséssel kell kezdeni. Zrínyi Szűz Máriától kér segítséget, hogy nagyszabású művét megírhassa.

 

6. Folytasd az idézetet (saját szavakkal): „Igazat kell irnom, halljátok meg mastan, noha ellenségünk volt szultán Szulimán…”

Eredeti folytatás: Csak aztot kivészem, hogy hiti volt pogán, soha nem volt ily ur törökök közt talán.

Saját szavakkal: nagyszerű hadvezér volt, egyetlen hibája, hogy: pogány.

 

7. Milyen „kegyelmet” ad Jézus az imádkozó várkapitánynak? Miért örül neki Zrínyi?

Jézus azzal ajándékozza meg Zrínyit, hogy hozzá hasonlóan ő is mártírhalált halhat majd a szent ügyért. A keresztény lovag pályájának csúcsa a hősi önfeláldozás. Ami számunkra buta pazarlás, az az ő számára értelmes halál, egy értelmes élet méltó lezárása.

 

8. Az alábbi két kép összehasonlításával magyarázd meg, hogy miért kell az eposz végére a mennybemenetel?

 

 

A bal oldalon az utolsó ítélet látható, amely során a bűnösök megszégyenülnek, a jobb oldalon pedig a mennybemenetel, amelyben a jók megdicsőülnek. Azt vallják a keresztények, hogy: „Csak az alázat emel föl.” Ezért gyakorolnak állandó önfegyelmet, és ezért bízzák Istenre maguk és mások megítélését. A két képben az a közös, hogy mindkét eseménynek számos nézője van. A kárhozatban nem is a pokol a legrosszabb, hanem a végítélet napján való nyilvános megszégyenülés. A mennybemenetelben pedig nem az utána következő végtelen boldogság (vagy inkább unalom?) a felemelő, hanem az, hogy nagyközönség előtt történik. Ekkor válik értelmessé mindaz az alázat, és önfeláldozás, amit a keresztény ember életében gyakorolt. Mondhatjuk így is: ez a jutalma.

 

9. Jellemezd az 17. századi arisztokrácia két fő típusát.

Egyik a földi örömöket hajszoló földesúr, aki fényűző, pazarló, kicsapongó életet él, és születési előjogait saját erényeinek tartja. Fennhéjázó, pökhendi és gyakran kegyetlen.

Másik a valódi nemes, aki az életét szolgálatként fogja fel. Persze, nem úgy, hogy odaáll a parasztjai elé azt mondván: „Titeket szolgállak.” A középkori nemes elsősorban Istent szolgálja, és mivel a kereszténység mindenkit Isten gyermekének tart, közvetve még a legutolsó paraszt is kap valamit. (Elsősorban védelmet.)

megosztás
A cikksorozat műfaját nagyjából így lehetne meghatározni: „dramatizált jegyzet”. A leckék „káté” (kérdés-felelet) formára épülnek, öt szereplő kérdez és felel: egy tanár és négy diák. A virtuális tanulócsoport tagjai beszélő nevet viselnek.

Az irodalom személyközpontú megközelítése elutasít minden tekintélyelvűséget. Nemcsak a diák és tanár viszonyában, de a diák és a tananyag viszonyában is. Ez utóbbi szempont érvényesítése rendkívül nehéz, különösen a 20. század előtti szellemi tartalmak esetében. A serdülők éppen eléggé el vannak foglalva saját korukkal, semmiféle motivációjuk nincs régebbi világszemléletek megismerésére. Amerika Kapitányról bármikor szívesen beszélgetnek, de Zrínyitől irtóznak (pedig csak a kontextus más). Szenvedélyesen keresik önmagukat, de arról hallani sem akarnak, hogy az önálló individuum eredetileg keresztény találmány. Nem kíváncsiak a múltra, a világot kizárólag a jelenből akarják értelmezni.

 

Mit tehetünk velük?
1. Amit a világ kezdete óta: a hagyomány nevében megfegyelmezzük őket, és erőszakkal tereljük a tanulás helyes útjára. Vagy:
2. Meghallgatjuk a kérdéseket és elgondolkodunk a kritikákon.  

 

Így látja a választás tétjét Fűzfa Balázs tankönyvíró, irodalomtanár: „ha nem kerül sor a (…) serdülőket erősen érdeklő témák szerinti tananyag-átrendezésre (csak példaképpen: zene, sport, a teremtés kérdései általában, a világegyetem és létezés titkai, az erotika, a homoszexualitás stb.), akkor nem nehéz megjósolni az ezer sebből vérző magyartanítás szomorú összeomlását.”

 

A személyközpontú irodalomtanítás jelentős előnyben van a tananyag-átrendezés terén. A véleményszabadság jegyében igyekszik meghallgatni a diákok gondolatait, így eléggé pontosan tudja detektálni a serdülők érdeklődési területeit. Másfél évtized tapasztalatait összegzem a most induló „Kritikus négyes” című cikksorozatban, amelynek műfaját nagyjából így lehetne meghatározni: „dramatizált jegyzet”. A leckék „káté” (kérdés-felelet) formára épülnek, öt szereplő kérdez és felel: egy  tanár és négy diák. A virtuális tanulócsoport tagjai beszélő nevet viselnek: Főtengely, Adrenalin, TAG és Sofie. Nem úgy kell értelmezni őket, mint a kamaszok „tipikus képviselőit”, inkább mint a négy fő habitust, amely különféle variációkban és arányokban jelenik meg az önmagát kereső, gyakran szélsőségeket is megélő korosztályban. 

 

 

Főtengely
Nagy magabiztosságot ad neki az, hogy „tudja, mit akar”. A világot a választott szakmájához méri. Fölöslegesnek nyilvánít mindent, ami a szűkös érdeklődési körén kívül esik. Állandóan viszonyít és értékel. Csak olyan dologba fog bele, amiről előre tudja, hogy számára „hasznos lesz”.

Adrenalin
Lételeme a „pörgés”. Az élet minden területén azonnali és kielégítő élményeket keres. Ahol ilyet nem talál, unatkozik. Mivel kizárólag külső ingerekből él, belső világa rendkívül sivár. Önértékelése hasonló hajlamú társai reakcióitól függ, ezért (hogy figyelmüket elnyerje) állandóan trollkodik.  

TAG
Nevét a graffiti egyik alapeleméről kapta (’tag’: egyszerű, monokróm kézjegy). Érzi, hogy valami nagy gond van a világgal, ezért folyamatosan lázad. Harcol minden és mindenki ellen, megveti a képmutató társadalmat. Az indulat hevében számos valódi értéket is elutasít, ugyanakkor fogékony a művészetekre. Ő maga is alkot.

Sofie
Neve görögül bölcsességet jelent. Nyitott, érdeklődő, a női princípium megtestesítője. Az életet mély, személyes kapcsolatokban éli meg, így egyszerre tanulja a világot és önmagát. Rendkívül szenzitív és kíméletlenül kritikus.

 

(A kérdés-felelet forma dramatizálását két remek szerző inspirálta. Jostein Gaarder norvég szerző filozófiatörténeti munkája, a Sofie világa, valamint Nényei Pál tankönyvsorozata, Az irodalom visszavág.)

 

Sehallselát

Gondolom, könnyű észrevenni, hogy a „Kritikus négyes” korántsem reprezentálja a diáktársadalom egészét. Ha szétnézel az osztályodban, azt veszed észre, hogy egy rakás ember egyik típusba sem illik bele. Bár nagyon különböző figurák, van egy közös vonásuk: sosem szólalnak meg az órákon. Számukra az iskolai lét nem történik meg. Ellentétben a négy kritikussal, akik állandóan megnyilvánulnak valahogy: Főtengely okoskodik, Adrenalin unatkozik, TAG lázad, Sofie-nak pedig minden személyes ügy. Igaz, néha rettenetesen idegesítőek, de legalább: léteznek! Aki csöndben van, az nincs. Akinek nincs mondanivalója, az nincs ott az órán. Annak fölöslegesen pereg az ideje, fölöslegesen telik el az ifjúsága. Szólaljatok meg! Kérdezzetek, tiltakozzatok, agyaljatok! Nem azért ültök ott, hogy hallgassatok. A tanárnak is jobb, ha tükröt tartotok elé. Ő is tanulni jár az iskolába (bár ezt egy idő után könnyen elfelejti). Rázzátok fel, nyaggassátok, kritizáljátok! 

megosztás
Az alábbiakban összegyűjtünk minden forrást, amely a 12.A és a 13.E osztály tételsorához kell. Vannak hosszabb cikkek, összefoglaló táblázatok, audio felvételek és tömör tételvázlatok. A tételek sorrendben vannak, a linkek segítenek az eligazodásban.

1. tétel: Petőfi Sándor: Az apostol

 

 Források (kattints a linkre):

- cikk: http://irodalom.net/cikk/45
- a mű rövidített szövege:  http://irodalom.net/cikk/10
- audio (link)
- a szóbeli érettségin használható rövidített szöveg (letöltés)

 

 

2. tétel: Arany János: A walesi bárdok

 

Források (kattints a linkre):

- cikk: http://irodalom.net/cikk/14
- audio: (link
- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

 

 

3. tétel: Ady Endre szerelmi költészete

 

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

Debrecen jogakadémia - otthagyta, inkább újságírással foglalkozott
Nagyvárad (1900) újságot ír, nagyvárosi életet él - van két kötete, de a versei nem jók, sokkal inkább a cikkek
Léda (Diósyné Brüll Adél: művelt, nagyvilági asszony) felfigyel a cikkeire, és Párizsba hívja
1904 Ady első párizsi útja
1906 Új versek kötet - szakít: a közvélemény egy része imádja, a másik utálja (kritika: érthetetlen, erkölcstelen, istenkáromló, hazafiatlan)
1908-tól már védi a Nyugat
[Nyugat folyóirat
- 1908-ban indult, célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, nevében is benne van, hogy a nyugati irodalmat tekintette mintának.
- A közvélemény egy része idegenkedve, ellenségesen fogadta (konzervatívok, a népies-nemzeti költészet hívei, Petőfi utánzók)
- a minőséget a kérlelhetetlen főszerkesztők biztosították, mint például Osvát Ernő (tőle még a legnagyobbak is tartottak)
- a harmincas években Babits vezette, a lap az ő halálával szűnt meg 1941-ben]
1912-ben szakít Lédával végleg
1915-ben veszi feleségül Csinszkát (Boncza Berta)
1919-ben halt meg


szerelmi költészete:
AZ ÉN MENYASSZONYOM 
megfogalmazza az ideálját: nem kell elismert, képmutató, mintanő - a lényeg, hogy hűséges és odaadó legyen - csak egymást istenítsék:
»Bűn és szenny az élet, Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.« "utcasarkok rongya"


HÉJA-NÁSZ AZ AVARON
Léda-vers - ambivalens (két előjelű: Se veled, se nélküled)
"Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk" 
egyszerre nász (szerelem) és harc
"csókos ütközetek"
alapkép: a két szerelmes héja párként jelenik meg (általában a szerelmesek inkább galambok, nem ragadozó madarak)
mozgás: szállnak a Nyárból (boldogabb idők) az Őszbe (bánatba), a végén le is hullanak
szimbólumokban jeleníti meg a kapcsolatuk állomásait


LÉDÁVAL A BÁLBAN
a helyszín szimbolikus, a bál az élet, amelyben Ady és Léda negatív hatással van a környezetre
előtte/utána állapot:
zene, tánc, forróság, boldogság csend, megállnak, téli szél, sírnak
"Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk" A 20. századi költő különleges kapcsolatban van a halállal, a bánattal, a lelki betegséggel. Belemerül ezekbe.

 

ELBOCSÁTÓ, SZÉP ÜZENET
1912 - akkor már egy éve levelezett Csinszkával
a cím ironikus (mert a vers minden, csak nem szép)
sokadik szakítás, de ez már az utolsó, mert a vers megalázó és igazságtalan:
- "Egyenlőtlen harc" (Ady erősebb)
- "csak téged sajnállak"
- "Sohase kaptam, el hát sohse vettem"
- "unott, régi csókon lép át"
- "hozzám tartozni lehetett hited"
- "Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve." (azt mondja, ő tette naggyá Lédát a verseivel, pedig minimum kölcsönös a dolog)
- "Általam vagy, mert meg én láttalak" (Léda-komment: "Hol voltál te 1900-ban?!")
Léda további lehetőségei:
1. "Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág / Rég-pihenő imakönyvből kihullva" - tud-e majd emelt fővel, méltóságteljesen bukni?
2. "elhagyott némber kis bosszuját / Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben" - megpróbálja féltékennyé tenni Adyt

 

 

4. Babits Mihály háborúellenes költészete

 

cikk:  http://irodalom.net/cikk/116 

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

 

5. Apa és fiú viszony Kosztolányi Dezső novelláiban

 

cikk: http://irodalom.net/cikk/118 (olvasd el, készíts vázlatot belőle)

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

 

A lélek története:
- archaikus ember: közösségi lény (nincs "én")
- az indivíduum születése: Pünkösd
- középkor: test vs lélek
- tudomány: lélek helyett tudat
- romantika: a lélek titokzatos

Sigmund Freud:
- "az ősvalami és az én" (1923)
- az "lélek" három rétege: ősvalami, én, felettes én
- sérülékeny a gyermeki lélek ( > felnőttkori pszichés zavarok)
- teremtés-párhuzam:
(ős)ten káoszból kozmoszt
apa "ősvalamiből" "én"-t
- az apa isten: a fiú lemásolja, mintának tekinti, imádja, fél tőle
- ősvalami vs felettes én: vágyak és szabályok állandó harca

Házi dolgozat:
- Pali (12) okos, de képtelen megírni apja jellemzését (mert az csak dicséret lehet)
- a piszkozat sokat mond: áthúzás, ?, !, állat formájú paca
- Oidipusz-konfliktus: az apától való eltávolodás, az apa halálának vágya
- az elbeszélő segít megírni a dolgozatot, tanulsága: a felnőttség hazugság (a hazugság azonban elfojtással jár)

Kulcs:
- Takács Pisti (10) apja "kettős életet" él:
1. szigorú, tekintélyes apa
2. jelentéktelen, szolgalelkű alkalmazott
- a kamrakulcs szimbolikus: a felnőttség kulcsát jelenti
- drámai jelenetben lepleződik le az apa: életében először becézi fiát (a főnök véleményéhez igazodva)

Fürdés:
- Suhajda harmadosztályú hivatalnok és közben szigorú apa, félelemben tartja fiát
- az anyai szeretet közbelép: felülbírálja az apai döntést
- az apa megpróbálja visszaszerezni tekintélyét: vadul dobálja a vízbe Jancsit
- a tudatalatti minden keserűségét kiéli (veszélyes helyre dobja a fiút - nem szándékosan)

 

6. tétel: A rend mint társadalmi igény József Attila költészetében

 

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

József Attila egész élete egzisztenciális válság:
- 3 éves, amikor apja elhagyja a családot;
- 14 éves, amikor meghal az édesanyja;
- az Öcsödi nevelőszülők "Pistának" nevezik
- a szegedi egyetem egyik tanára (Horger Antal) eltanácsolja a Tiszta szívvel c. verse miatt
- nyomorog
- lelkileg megterhelik a kapcsolatai
- skizofréniával kezelik (hibásan)

Hasonló az ország sorsa is:
1914-18: első világháború
1919: Tanácsköztársaság
1920: Trianon


A két világháború között ideológiai harc: nemzeti vs. marxista

Marxizmus: filozófia, amely a társadalom átalakítását három szakaszban képzeli el:
1. proletárdiktatúra (véres polgárháború) lásd: 1919
2. szocializmus (átmeneti korszak)
3. kommunizmus, a magántulajdon megszűnése

A marxizmus éppen olyan elvakult és erőszakos, mint a középkori vallásosság. Nem tűri a másként gondolkodókat: ezért zárják ki József Attilát az illegális kommunista pártból.

A társadalmi változással kapcsolatos versei tisztánlátók, kritikusak, és nagyszabású jövőbeli látomásokat mutatnak fel.


A város peremén (1933)

Felütése erős: korunk egy nagy rakás guano

A proletariátus (városi munkásréteg) definíciója:
"Nem isten, nem is az ész, hanem / a szén, vas és olaj, / a való anyag teremtett minket" (szembehelyezi magukat a múlttal, és megjelenik a materializmus (anyagelvűség) eszméje)

"Papok, katonák, polgárok után / így lettünk végre mi hű / meghallói a törvényeknek" - minden korábbi társadalmi berendezkedés kritikája

Feszültség:
megjelenik az ellenség: "TI" (az elnyomók, kizsákmányolók)

Komplex kép:
a gép mint állat
a munkás mint gép
a munkás mint állat
"Ki inti le - talán a földesúr? - / a juhász vad ebét?"
"Velünk nevelkedett a gép."
"mind térdre omlotok / s imádkoztok hozzá, ki pusztán / a tulajdonotok."
A nagyipari szemlélet tárgyiasítja az embert, puszta munkaeszközzé degradálja. Ám ez az eszköz a gazda ellen fordulhat, és (jelentős számbeli fölénye miatt) bármikor győzhet.

A vers tetőpontja:
a MI (proletárok) és TI (elnyomók) szembenállása
"Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, / az anyag gyermekei."
Ám az üzenet nem az, ami 1919-ben volt ("Fegyverbe!"), hanem:
"Emeljétek föl szivünket! Azé, / aki fölemeli."
Azaz: nem harcra ösztönöz, hanem arra, hogy erőt és egységet mutasson a munkásosztály, remélve, hogy a hatalom majd észbe kap. Az "emeljétek föl szivünket" a katolikus mise egyik fontos mondata, amely a társadalmi megegyezés vágyát fejezi ki.

Kulcsszó: rend
"Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend"
József Attila hite az, hogy az emberiségbe "bele van kódolva" a békés, hatékony társadalmi lét, ehhez csak össze kell békíteni az elmét és a termelési erőket.
Ennek a szellemi részét végzi a költő ("az adott világ varázsainak mérnöke"), a fizikai részét pedig a munkásosztály.


Levegőt! (1935)

Sokat elárul, hogy a vers eredeti címe "Szabadság és rend" volt.

Az első három versszak a társadalmi bizonytalanság érzését vetíti ki a természetbe. A lírai én a gondolkodás és véleménynyilvánítás szabadságáról töpreng. Érzi, hogy a hatalom folyamatosan számon tartja, megfigyeli.
"És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg."

A vidék még rosszabb helyzetben van: "a törékeny falvak az eleven jog fájáról lehulltak".

A 6. versszakban tör ki belőle a sóhaj:
"Óh, én nem így képzeltem el a rendet." - majd így folytatja: "nem oly becses az irhám, / hogy érett fővel szótlanul kibírnám, ha nem vagyok szabad!"
Ha egy proletárban felébred a szellem ("érett fő"), akkor többé nem viseli el a társadalmi igazságtalanságot.

Az utolsó versszak teljesíti ki József Attila szabadságeszményét:
"Az én vezérem bensőmből vezérel!" - Nem rend az, amelyet külső kényszer árán valósít meg. A rend igényének belülről kell fakadnia. Erre azonban csak egy olyan társadalom képes, amely felnőttként tekint minden tagjára:
"Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!"

Komplex kép: olyan költői kép, amely több síkon jelenik meg a versben, így több értelmezési réteggel gazdagodik.
Például: levél

1. versszak: "ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek" (egy hasonlatban megidézi az öcsödi nevelőszülős éveket)

5. versszak: "a törékeny falvak (...) az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek, s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse"
(a gyermek morgása itt már az egész vidék panaszává nő)

  

 

7. tétel: A reneszánsz életszemlélet Balassi Bálint költészetében

 

Források (kattints a linkre):

- cikk: http://irodalom.net/cikk/23
- audio: (link)
- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

 

 

8. tétel: A barokk világszemlélet Zrínyi Miklós eposzában

 

Források (kattints a linkre):

- cikk: http://irodalom.net/cikk/26
- audio: (link)
- a szóbeli érettségin használható rövidített szöveg (letöltés)

 

 

9. tétel: Jókai Mór: Párbaj Istennel című regényének történelemfilozófiája (csak a 12.A tételsorában)

- a mű szövege (link)

romantikus vonások:
- fordulatos cselekményszervezés
- nagyszabású képek (sáskajárás)
- tárgyak kultikus szerepe (fülbevaló)
- szélsőséges jellemek (Agátha hidegsége, Cecil ártatlansága)

Három történelmi korszak jelenik meg benne:
1. Rákóczi-szabadságharc után
2. Mária Terézia idején
3. 19. század elején

 

1. korszak
- vadnyugati törvények: "Te úr vagy, mi szegény legények vagyunk. Te magad vagy, mi sokan vagyunk. Te kövér vagy, mi éhesek vagyunk. Ez a törvény."

jelenet:
- labanchad leírása Isaszeghy Gábor hidegvére

megbízás:
"Az egy hatalomlevél legdicsőbb királynénktól, melyben meg vagyok bízva, hogy verjek össze egy lovascsapatot rögtön. A háború kitört felséges urunk s a burkus és bajor potentátok között. Nekünk pecsétes levél van adva, hogy a magunk eszére berontsunk ez országokba, s míg a főseregek szemközt harcolnak, mi az ellenség hátában annak városait megsarcoljuk!"

- Schönhausen kifosztása
- barbár viselkedés (fülbevaló kitépése)
- a zsoldostársak elvesztése (Isaszeghy lelketlen, gőgös, kapzsi)

 

2. korszak
"A leégett falvak fölépültek újra, az elhagyott puszták megnépesültek. A Duna—Tisza közötti téren ismét gulyák, birkanyájak, ménesek legeltek."

- a zsákmányból vásárolt hatalmas Isaszeghy birtok virágkora

- a halálfejszfinx "megszelídítése": Agátha (Mária Terézia erőlteti, hogy házasodjon meg)

Tragédiák:

1. meghal az asszony
2. megbetegszik a gyerek (párbaj Istennel)
3. apagyilkosság (József)
4. az örökösök háborúja

 

3. korszak
"Más küzdelem folyik ott most német és magyar között: az ipar küzdelme; olyan harc, melyben a győzelem két részre oszlik; ahol a hódító maga a legnagyobb nyereség."

- négy vadász a máramarosi kunyhóban - nevetnek, mikor bemutatkoznak: Brauenfels, Kahlenberg, Trautenau, Siebelmann (soknemzetiségű ország)

a csatárdi kastélyból -> német cukorgyár
a toronyból -> kémény

Isaszeghy Tiborc, az utolsó férfi a családban

a legenda szerint
- Tiborc: "veszett ember"
- az erdő: elvadult őserdő
- a lánya: "vasorrú bába", "disznófejű kisasszony"

a valóságban:
- Tiborc: fegyelmezett (vegetáriánus, nem tart puskát, pénzt), odaadó (szegényeket gyógyít)
- az erdő: az érintetlen, titokzatos erdő a romantika lélek-szimbóluma (később Freudnál: "ősvalami")
- a lány (Cecil): ártatlan, gyönyörű, csendes, művészlélek (zenét szerez), vak ("De csak a külvilágot nem látom. Azon túl egy egész belső világot látok.")


Zárás: a fülbevaló megtalálja a párját, Siebelmann Ottó feleségül veszi Cecilt, a párbaj Istennel lezárul.

A kisregény történelemfilozófiája:
Isaszeghy Gábor egy igazi pogány hadúr: az ősmagyar, keleti vadság megtestesítője. Nem féli az Istent, sőt, képes még párbajra is hívni őt. Ám ez nem a zsidó-keresztény mitológia istene, hanem "az az Isten, akit mi hiszünk, az az örök rend! Aki az ellen fellázad, a természet atomjait, a világalkotó elemeket hívja fel küzdelemre." Tehát a megátkozott Isaszeghy család egy egész világrend ellen küzd. Békét csak akkor talál, amikor rájön, hogy nem az Isten az ellenfél, hanem önmaga. A legutolsó Isaszeghy jut el addig, hogy legyőzze önmagát. Tiborc így vall Siebelmannak: "Akik önnek azt mondták, hogy ne jöjjön hozzám, mert énbennem egy őrült dühöngő lakik: igazat mondtak, az lakik bennem. Az vagyok. Hanem én ezt az őrült démont vaskézzel tartom leszorítva!"

 

 

9. tétel: Mikszáth a romantikus és realista ábrázolás határmezsgyéjén (csak a 13.E tételsorában)

 

romantika az epikában:
- különc szereplők
- az fontos, hogy mi történik VELÜK
- intenzíven ábrázolja az érzelmeket (gyakran képekbe vetítve, lásd: Jókai: Párbaj Istennel)

realizmus:
- tipikus szereplők
- az, fontos, mi történik BENNÜK
-aprólékosan ábrázolja a mélyebb lelki jelenségeket

Mikszáth romantikája:
- különcöket szerepeltet (pl.: Lapaj, a híres dudás c. novella hőse)
- szeret mesélni (anekdoták, pl.: néhány birka története)
- eltúlozva ábrázolja az érzelmeket (Olej lelkifurdalása: az akol felgyújtása)

Mikszáth realizmusa:
Olej Tamás erkölcsi megingásának pontos és részletes bemutatása

 

Az a fekete folt
Lényegében egy apa bukásának története.
Alaphelyzet: Olej Tamás, a felvidéki számadó juhász Taláry Pál herceg ezer birkáját őrzi egyedül a gyönyörű brezinai vidéken. Felesége elvesztése óta egyedül neveli lányát, Anikát.

A könnyű kalandra vágyó herceg ügyes (és aljas) lélektani számítással terveli ki a lány elcsábítását. Lényege az, hogy kihasználja Olej Tamás büszkeségét, és olyan helyzetbe hozza, amelyben nagyon könnyű erkölcsileg meginogni. Az egész cselekmény a herceg tervei szerint halad, lépésről lépésre:

1. A herceg Olej távollétében látogatja meg a lányt, egyszerű vadászként bemutatkozva.

2. A herceg flörtöl a lánnyal: tejet kér, arannyal vizet, csókot kér, pofont kap, megköszöni, udvarol, meghívatja magát vacsorára

3. Este már Olej is otthon van, amikor visszatér a herceg, aki nem emel kalapot a házigazda előtt, nem mutatkozik be, tegeződik, juhásznak szólítja Olejt, és „galambom”-nak a lányt

4. Vacsora közben ügyes trükkel másnapra is meghívatja magát.

5. A vacsora végére (ahogy a herceg kiszámította) Olejnek elfogy a türelme, és kifakad a modortalan vendégre:
„Olej Tamás a nevem, az egész nevem pedig - mondá a türelemből kijött gazda hetykén - Olej Tamás, a Brezina bacsája, és hozzátehetném: ura. (…)Mi is légyen hát a becsületes neve és állapota? Mert azok szerint szoktuk egymást tisztelni, mi, gyarló emberek.”

6. Miután a herceg felfújta Olej egóját, majd (a kilétét elárulva) kipukkasztotta, előadja a látogatás valódi célját:
„Nincs semmi baj, öreg - szólt a herceg vidáman -, ha nem is a tied a Brezina, van neked annál többet érő kincsed is, a szép Anika.”

7. Pár nappal (és néhány udvarló látogatással) később Olej maga fogadja a herceget, és a sarkára áll:
„A leány nem áll az uradalom szolgálatában. Én és egy bojtár vagyunk itt kegyelmességed rendelkezésére: a leánnyal csak én rendelkezhetem.”

8. A herceg ekkor veti be a legerősebb fegyvert: felajánlja az egész nyájat Olejnek, és visszautal arra, hogy a juhász az első alkalommal a brezina urának mondta magát:
„Nekem a leányod kell mindenáron. (…) Mit szólnál hozzá, ha ez az akol a tied lenne minden birkájával, ha neked ajándékoznám? (…) Így aztán igazán te lennél a Brezinák ura.”

9. Olej erkölcsi dilemmája a mérleg-hasonlatban jelenik meg:
„Ingadozva állt ott, mint a mérleg, melynek egyik serpenyőjébe egy olyan súlyú darabot dobnak, mely még akkor meglógázza azt egypár percre, ha nem nyomná is tán alá később.”
(könnyebb súly: nyáj, nehezebb súly: Anika – mégis a nyáj nehezebb pár pillanatig, mert hirtelen jött a herceg ajánlata, és megzavarta Olej fejét. Éppen úgy, mint ahogy Lalit is megzavarja az Üvegtigrisre tett ajánlat, amikor a vállalkozó a pénzkötegből másodpercenként vesz el egy tízezrest, mintegy megbüntetve a hezitáló „kicsi büfés”-t)

10. Olej hallgatásával egyezik bele a lányszöktetésbe, így másnap már Anika helyett egy adománylevél várja otthon.

11. Lelkifurdalásának (romantikusan eltúlzott) képe az akol felgyújtása.

 

Összegzés:
Mikszáth novelláiban keveredik a romantika lendülete, érzelmi ereje a realista ábrázolásmód pontos megfigyeléseivel. Jó példa erre a következő részlet, amely a magányosan töprengő Olejt mutatja meg. Látható, hogy Mikszáth igyekszik megismerni az egyszerű emberek gondolatvilágát, igyekszik belelátni a fejükbe. (Persze, végül romantikus túlzással „ősköltészet”-nek nevezi Olej formátlan gondolatait):
„A bacsa újra visszadől félkönyökére, és elgondolkozik, különös gondolatok azok!
Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.
Az a nagy, mélységes talány, mely a természet fönséges arcán honol, betölti még azt a vad lelket is, és beszél hozzá, az meg felelget neki.
Ne higgyétek, hogy Olej nem gondolkozik.
Gondolkozik, és még sincs gondolatja, mert szétfolyt, mint a megolvasztott ólom.
Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot; egy nagy éjszaka az, amelynek sötétsége fény. És ez a fény az ősköltészet.”

 

 

10. tétel: A szegénység lélektana Móricz Zsigmond novelláiban

 

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

Újszerű parasztábrázolás:
- korábbiak: Jókai kedélyes figurái, Mikszáth különcei, népszínművek hamis romantikája (pirospozsgás menyecskék, vidám legények)
- Móricz: realista, sőt naturalista: novellái a maga nyers valóságában mutatják meg a vidéki Magyarország problémáit


Hét krajcár 1908
A tüdőbeteg asszony nem tudja kimosni a napszámosként robotoló férje váltóruháját, mert elfogyott a szappan. Kisfiával az egész házat felfordítják, hogy előkerítsék a szükséges hét krajcárt: minden zsebet, minden fiókot átnéznek. Azért, hogy a gyerek ne szenvedje a nyomor súlyát, az anya vidám játéknak álcázza a pénz keresgélését. A legfájdalmasabb pillanatban kacagnak legjobban: amikor az utolsó krajcárt egy szerencsétlen koldus adja nekik. Mire azonban összegyűlik a pénz, már beesteledik, s újabb problémával szembesülnek: lámpaolaj sincs.

kulcsfogalmak:
- mélyszegénység: a napszámos apa jövedelme bizonytalan, a család még a legszükségesebb dolgokban is nélkülözi kényszerül (szappan, lámpaolaj - és az ételről még szó sem esik)
- anyai áldozat: az anya megtehetné, hogy állandóan kesereg a sorsuk miatt, ehelyett erőn felül dolgozik azon, hogy a kisgyerek lelkén ne hagyjon nyomot a szegénység. És nem csak szórakoztatja a gyereket, hanem tanítja is: az eszébe vési, hogy milyen könnyen fogy a pénz (a krajcár elgurul; olvad, mint a hó; megáprehendál 'megsértődik')


Tragédia 1909
Kis János a legnyomorultabb szegényember, akinek szó szerint semmije nincs: sem anyagi, sem lelki értelemben. Nehéz napszámban görnyed, s csak egyetlen gondolat jár a fejében: az evés. A folytonos éhség miatt mindig mogorva, dühös, agresszív. Családját teljesen elhanyagolja, lelkileg vegetál, semmi célja nincs. Egyszer aztán (groteszk módon) mégiscsak talál magának egy „emberi léten túli” feladatot: ki akarja enni vagyonából a gazdáját. Sarudy ugyanis az összes napszámosát is meghívja a lánya lakodalmába. Kis János nekifeszül a harcnak, s gyönge gyomra heves tiltakozása ellenére órákig lapátolja magába a zsíros ételeket. Végül a torkán akadt fövetlen húsdarabtól megfullad. Halála éppen olyan jelentéktelen, mint az élete volt – s ez az igazi tragédia.

kulcsfogalmak:
- mélyszegénység: Kis János az alapvető fiziológiai szükségleteit sem tudja kielégíteni (lásd: Maslow szükséglet-piramisa: fiziológiai - biztonsági - közösségi stb. szint), így torzul a személyisége
- társadalomkritika: a "tragédia" cím (mint irodalmi fogalom) jelentős ember halálát sejteti, ezzel szemben a legjelentéktelenebb napszámos szánalmas pusztulását mutatja meg a novella. A cím ironikusnak tekinthető, de a kritika célpontja nem Kis János, hanem a társadalom, amely engedi, hogy a mélyszegénységben élők elveszítsék emberi mivoltukat 
- groteszk: a komikum egyik formája, amelyben szélsőséges minőségek ütköznek össze. Jelen esetben az groteszk, ahogyan a lakodalmi bezabálás egyszerű ténye óriási vállalkozássá nő: "Úgy ment eléje, mint valami emberi léten fölüli feladatnak." (hasonlóan Akakij Akakijevics hatalmas "vállalkozásához")

 

A kondás legszennyesebb inge 1931
A földesúr felesége kedves, energikus asszony: maga felügyeli a kastély kertjének tavaszi rendezgetését. Gondos anyának bizonyul, amikor nem engedi iskolába a megfázás enyhe tüneteit mutató fiát. Épp ezért kel ki magából, amikor meglátja, hogy az egyik kapáló parasztasszony derékig földbe ásta a másfél éves gyerekét, hogy az el ne mászkáljon. Leteremti a nőt, kegyetlennek, felelőtlennek bélyegzi, és megparancsolja, hogy vegye ki a földből a kicsit. A szegény asszony később őt hibáztatja a gyerek felfázásáért, amit (orvosság híján) babonával próbálnak gyógyítani. A földesúr felesége hatósággal fenyegetőzik a kegyetlen szertartás láttán (földre fektették a gyereket, a disznópásztor legkoszosabb ingére), de a kis beteget már senki nem tudja megmenteni. A gyerek halála után egymást hibáztatja a két anya. A parasztasszony babonás magyarázata szerint a földesúr felesége „megtörte az isteni akaratot”, amikor felülbírálta a népszokást.

kulcsfogalmak:
- mélyszegénység: nemhogy gyógyszere, de még ágyneműje sincs a szegény embernek
- együttérzés: hiába "karolja fel" a nagyságos asszony azt az egyetlen parasztgyereket (lehozatja neki a fia régi ágyneműjét), ha még ott van több száz, több ezer nyomorgó család
- anyai szerep: a novella feszültségét az adja, hogy a nagyságos asszony kizárólag anyaként értékeli a látott helyzetet (földbe ásott gyerek). Eszébe sem jut, hogy a szegény embernek rendkívül korlátozottak a lehetőségei: "Nem mindegy az a gyereknek, hogy milyen házban jött a világra? A betegség betegség." Hát, nem mindegy: a gazdag gyógyszert szed, a szegény pedig a csodában bízik (babona)

 

Barbárok 1931
Veres juhászék előbb ajánlatot tesznek a rézveretes szíjra, majd kisfiával együtt agyonverik a gazdát, és elhajtják a juhait. Tíz nap múlva az asszony keresi Bodrit és a fiút a szokott helyen. Veres juhász megtévesztő útmutatása nyomán még a Dunántúlt is bejárja, míg végül a puli kölyke akad rá a holttestekre. Szigorú vizsgálóbíró faggatja Veres juhászt a szegedi bíróságon. Bár már "megérett a kötél", a makacs vadember sehogy sem akarja beismerni Bodri juhász és fia meggyilkolását. A bíró nem tudja felébreszteni a lelkiismeretét, ezért a babonához fordul: a rézveretes szíj látványára végül megtörik a gyilkos.

kulcsfogalmak:
- kiszolgáltatottság: mivel Bodri juhász a saját birkáit őrzi, kénytelen a falutól távolabbi területeken legeltetni. Itt, a nagy pusztában már nincs, aki érvényesítse a törvényt, az szegyény ember teljesen ki van szolgáltatva a bűnözőknek
- embertelenség: Veres juhász szociopata, azaz nem igazodik semmiféle társadalmi törvényhez vagy szabályhoz, kizárólag a saját érdekeit nézi, a másik embert tárgynak, eszköznek tekinti, és szemrebbenés nélkül hazudik még a bírónak is
- babona: Veres juhász vadember, még az alacsony rendű keresztény magatartás (Istentől való félelem) sem jellemző rá. Egyetlen dologtól retteg babonásan: a haláltól. (Épp úgy, mint az ősi természetvallások embere.)
- igazságszolgáltatás: a vallatáskor a bíró elveszíti a türelmét, látva Veres juhász barbár makacsságát. Hiába érvel a végítélettel, a vadember továbbra is a szemébe hazudik. Ezért kap huszonöt botütést még a kivégzés előtt

 

 

11. A humánum groteszk harca Örkény Tóték című művében

 

- a mű szövege (link)
- rögtönzött felelet (hanganyag linkje)

A civilizáció botránya az, hogy a háborút természetes dolognak tartjuk. Pedig a háború képtelenség. Abszurdum. Erre mutat rá Örkény műve.

A XX. századra az embert legyőzték azok a fikciók, amelyeket létrehozott:
- pénz
- ipar
- állam

Az ember fokozatosan tárgyiasult, eszközzé vált. Ennek legnyilvánvalóbb példája a háború. A háborúk célja mindig "szent": a középkorban a kereszténység védelme, az újkorban nemzet védelme, erejének megtartása. A valódi cél azonban mindig a hatalom és a vagyon - egy szűk réteg számára. Ők gyártják az "Eszmét", ők érik el, hogy a sok hülye kisember hagyja magát besorozni (azaz: tárgyiasítani).

Örkény drámája arra mutat rá, hogy a háború fejre állított világ, amelyben anyagi dolgok (pénz, hatalom, terület) válnak céllá, az ember pedig eszközzé. (Az első háborúban még nagy bátorság kellett pacifistának lenni, lásd Babits.)


Tóték 1967

Örkény jól ismerte a háborút: munkaszolgálatos volt a Don-kanyarban, 1946-ban tért haza a hadifogságból.

Levél az olvasónak: "Egy barátom, Cseres Tibor, aki ugyanezt megélte, kifejtette egyszer, hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban."

nyitó kép: Gyuri, a bolond postás
abszurd: a félkegyelmű, kényszerképzetes postás felel az információáramlásért. Az általa hozott levélből derül ki, hogy a fronton szolgáló fiú parancsnoka Tótéknál fog pihenni két hétig. Az orvosok szerint "meggyengült az idegrendszere", valójában azonban súlyos szociopata (épp úgy, mint Hitler vagy Sztálin)

- groteszk társalgás a gödörtisztításról (valójában a rendszerről):
Tót: "Ha szaga van, akkor pumpáljunk! Gyulánk életéről van szó, kedves doktor úr."
Lajtos: "Mert tegyük fel, hogy belekezdek a szivattyúzásba. Mi történik? A massza megbolydul, és..."

- Tót kihasználja tekintélyét, hogy elcsendesítse a környéket (Gizi Gézáné nyikorgó kapuja, a kanyarban dudáló busz, mákdarálás, kutyaugatás stb.)

- már az őrnagy érkezésekor megmutatkozik a két jellem közötti feszültség:
Tót: köztiszteletben áll (megdolgozott a tekintélyért, rangja mögött tettek vannak)
őrnagy: félnek tőle (a tekintélye pusztán a rangjából adódik)
Mindez előbb szimbolikusan, a magasságkülönbségben jön ki: nem tudja elviselni, hogy Tót magasabb - azaz: valódi tiszteletet kap, ezért igyekszik fokozatosan megtörni.

Tót megtörésének folyamata:
- sisak szembe húzatása (tekintély csorbítása)
- nyújtózkodás megtiltása (családi rítusok lerombolása)
- virrasztás (alvás mint alapvető szükséglet megvonása)
- dobozolás (tevékenység, amely már a gondolkodást is ellenőrzése alá veszi)

Tót kálváriája:
- plébános: szerinte Tót problémái pusztán "csip-csup panaszok"
- Cipriani: megvizsgálja a teljesen zavarodott Tótot, és azt mondja, semmi baja. Magyarázat: "Manapság, asszonyom, aki egy cipőre rá meri mondani, hogy cipő, arra viszont én merem rámondani, hogy beteg. Csodálkozik? Pedig minden kornak megvan a maga jellemző vonása, a miénké épp a fogalomzavar. (...) A kis termetűek óriásoknak hiszik magukat, aki pedig a többinél egy fejjel magasabb, az mindenáron kicsinek szeretne látszani..." - a "fogalomzavar" nem más, mint a háború fejre állított világrendje. Nagy bátorságra vall, hogy ki meri mondani a doktor: "Nekem ugyanis az a meggyőződésem, hogy az, ami most van, nem tart örökké. Ennek az átkozott háborúnak és ennek az egész, átkozott világnak is vége lesz! És akkor a maguk őrnagyát fel fogják akasztani. A maguk őrnagyának a parancsnokát is fel fogják akasztani..." - ezekért a szavakért kényszerzubbonyt adnak rá, jelezvén, hogy a rendszer egyáltalán nem tűri el a humánum kritikus megnyilvánulását.

Vége:
Tót véget vet az elnyomásnak, megöli az őrnagyot - nem tudván, hogy a fia él-e

 

 

12. Az "evangéliumi etika" Pilinszky János tanulmányaiban

 

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

Evangélium: az Újszövetség legfontosabb része, Jézus "életrajza". Lényegében a keresztény etikai kódex történetekben megfogalmazva. Egy ideált épít fel, a tökéletes Személyt: Jézus Krisztust.

Jézust Isten fiának hitték, ami a mai fogalmakkal annyit jelent, hogy:
- maximálisan szabad volt, azaz: semmiféle földi (anyagi) dolog nem kötötte, kizárólag belső törvényt követett
- maximális hatalma volt, mert tökéletesen tudott uralkodni önmagán
- tökéletesen önazonos volt, amilyen korábban csak Isten lehetett ("Vagyok, aki vagyok.")

Ha az Evangéliumból kivesszük a csodákat, akkor megmarad a lényeg: Jézus néhány példázata, a hegyi beszéd és a Nagypéntek.

A tékozló fiú
a fiú kikéri az örökségét -> elherdálja -> nyomorog -> hazatér őszinte bűnbánattal és alázattal -> az apa örömmel fogadja vissza (a testvére azonban méltatlankodik)

A testvér a tipikus farizeus ('írástudó', azaz a törvény ismerője). Azt várná, hogy az apa a Mózes 21/21 szerint "fogja és vezesse a város vénei elé a város kapujához", s "a város férfiai kövezzék agyon". Az ószövetségi törvény nem ismer irgalmat - éppen úgy, ahogy a követője, a farizeus sem.

Pilinszky két tanulmánya kitágítja a farizeus-fogalom értelmezési körét: önelégült ember, aki rosszul szeret. Bizonyos értelemben ő is bűnösnek tekinthető - még ha leírt törvényt nem is sért.

 

A szentírás margójára 1969

- különbséget tesz a bűnösök között:
1. "nyilvános bűnös"
2. farizeus

"Az Evangélium döntő, isteni - valóban isteni - újdonsága épp az, hogy a nyilvánvaló bűnösök mellett megmutatta az erénybe burkolózó bűn mindennél súlyosabb voltát." A farizeus önelégültségében sosem veszi észre, hogy "alázat nélkül minden erény véges és elégtelen, s inkább csak elválaszt Istentől."

Pilinszky szerint Jézus küldetése lényegében erről szól: "szeretet új törvényéről, a szeretet botrányáról".
Miért "botrány" a szeretet? Mert szembe megy az evolúciós törvénnyel (szemet szemért, fogat fogért), és megjelenik benne az irgalom, a kegyelem.

A farizeusban nincsen irgalom. Ő betűről-betűre betartja a törvényt, cserébe elvárja (Istentől, a rendszertől), hogy mások minden egyes hibájukért bűnhődjenek. A farizeus gyakorlatilag azonosítja a bűnöst a bűnével. Az "evangéliumi etika" lényege ennek ellenkezője:
"Gyűlölni a bűnt és szeretni a bűnöst: ezzel lehetne definiálni az evangéliumi szeretet gyakorlatát."

 

Viszonyunk a farizeushoz 1969

Pilinszky definíciója tökéletesen érvényes ma is, a közösségi média által átformált társadalomban.

"A farizeus a jó látszatát akaratlanul és árulkodó módon előnyben részesíti a valóságos jóval szemben."
Egyfajta farizeusi magatartásra kényszerít a közösségi média azáltal, hogy ott az ember a látszat-képét építi: önbecsülését a like-ok, ismerősök és megosztások számában méri.

"Az, aki képtelen szembesülni képmutatásával, s ezen belül szíve zsarnoki, ítélkező és indiszkrét világával."
Szintén a közösségi média ösztönzi a felhasználót arra, hogy állandóan véleményt mondjon, ítélkezzen, kommenteljen, trollkodjon és kukkoljon.

 

 

13. Realista társadalomkritika Gogol és Csehov novelláiban

 

- a mű szövege (link)
- rögtönzött felelet (hanganyag linkje)

Dosztojevszkij mondása: "Mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk ki." Azaz: Gogol az orosz realizmus úttörője. Éles társadalomkritikáját sajátos groteszk humor fűszerezi.

Az oroszok (kis túlzással) a középkorból léptek át a 19. századba. Súlyos elmaradottságukra realista novellák, elbeszélések, regények sora mutat rá. A történetek hősei a társadalom tipikus figurái, például:
- nyomorult kishivatalnok (csinovnyik)
- gőgös tábornok ("tekintélyes személy")
- pityókás rendőrkapitány (Gogol abszurd példának hozza fel A köpönyeg elején: "Ma már minden magánember azt hiszi, hogy az ő személyében az egész társadalmat sértik meg.")

A köpönyeg
Az elbeszélés eleje Akakij Akakijevics jellemzése: másoló, öreg, szegény, egyszerű, szolgálatkész, a többiek gúnyolódásának célpontja (csak egyetlen fiatalembernek esett meg a szíve rajta)

Igaz, hogy a ranglétra legalján van, de Gogol értékesnek mutatja, azért, mert: "Nem volna elég, ha azt mondanók, hogy buzgón szolgált, nem, nem, ő szeretettel szolgált hivatalában."

Bonyodalom: tönkremegy a köpönyege. Az újnak 80 rubel (a már felére alkudott) ára. Előteremtése:
- megtakarítás: utóbbi évtizedekben összespórolt pénz (40 rubel)
- spórolás: nem gyújt gyertyát (nem tud másolni otthon, így van némi szabadideje), kevesebbszer mossa a ruháit, nem teázik, óvatosan lép, hogy ne kopjon a cipője

Élet a köpönyeg előtt:
- Az irtózatos (testi) nyomor ellenére lelkileg egyre erősödik.
- Elkezdi építeni a jellemét: határozottabb lesz, mert van előtte egy cél (a baj csak az, hogy egy normális ember számára nem életcél egy új kabát)
következmény: "mintha megnősült volna, tartalmasabb lett az élete"
- Társasági siker: kollégái megcsodálják az új köpönyeget (ezzel az új jellemét is!), hosszú évek után először mozdul ki Akakij Akakijevics, úgy tűnik, elkezdi élni a pétervári hivatalnokok hétköznapi életét (a kollégája lakásához vezető úton kirakatokat nézeget, sőt, utánafordul egy nőnek).

Élet a köpönyeg után:
A köpönyeg ellopása után ütközik ki Akakij Akakijevics torz világszemlélete. Életének legnagyobb "ügye" volt a köpönyeg megszerzése, ezért a legmagasabb rangú ügyintézőt keresi fel a hivatalban: a "tekintélyes személyt".
A tábornoki rangban lévő tekintélyes személy az orosz rangkórság mintapéldánya. "Nálunk mindenekelőtt a rangot kell megemlíteni" - írja Gogol, rámutatva arra, hogy a személy eltűnik a társadalmi címkék mögött. A hatalmas kiterjedésű elmaradott országot csak egy katonai hierarchia mintájára felépített sokmilliós hivatalnokréteggel lehet irányítani (ebben ugyanúgy gondolkodott a cár, mint később a kommunisták). Ez a rendszer megbetegíti az embert, aki már nem a belső értéket tartja fontosnak (mint például Akakij Akakijevics kitartó pontossága), hanem a külső képet (rang, pozíció).
A rangkórságban szenvedő társadalom alaptörvénye egyszerű: felfelé nyalni, lefelé rúgni. A legbetegebbek a frissen előléptetett hivatalnokok, mint például a tekintélyes személy, aki otthon a tükör előtt gyakorolja a szigor sablonjait: "Hogyan merészel ön? Tudja maga, kivel beszél? Tisztában van maga azzal, hogy ki áll maga előtt?"

A tragikus meghallgatás: a tekintélyes személy egy régi barátja előtt demonstrálja hatalmát (megvárakoztatja Akakij Akakijevicset, majd a sablonjait puffogtatja), de akkor valóban feldühödik, amikor Akakij Akakijevics "megbízhatatlan népségnek" nevezi a hivatalnokokat (pedig szegény életében először állt a sarkára).

vég #1: Akakij Akakijevics megfázik és meghal. "És Pétervár Akakij Akakijevics nélkül maradt, mintha sohase lett volna benne Akakij Akakijevics." (Éppen úgy, mint Móricz novellájában Kis János: "Senki se vette észre hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, sem azt, hogy élt.")

vég #2: Akakij Akakijevics szellemként jár vissza kabátot lopni. Kísértetjárása azután szűnik meg, hogy a tekintélyes személyről is letépte a köpönyegét.
Hogyan illeszkedik egy realista novellába egy ilyen képtelen befejezés? Úgy, hogy valójában a tekintélyes személy lelkiismeretét vetíti ki Gogol. A tábornoknak újra és újra eszébe jut a szegény hivatalnok, akit olyan durván leteremtett. Utánakérdez, és annyira megrendíti Akakij Akakijevics halálhíre, hogy onnét kezdve emberségesebben bánik az alacsonyabb rangúakkal. (Nyilvánvaló, hogy ilyen mértékű jellemváltozás csak a fantasztikum világában képzelhető el.)

 

Csehov két rövid novellája is a rangkórság jelenségét ábrázolja: 

A csinovnyik halála

Cservjakov kishivatalnok számára kivételes alkalom, valóságos ünnep, amikor nagyritkán eljuthat színházba. Ilyenkor mennyei boldogságot érez - ha nem is a darab miatt, hanem inkább mert előkelő körök közelében lehet. Éppen ezért éli meg katasztrófaként, amikor véletlenül letüsszenti az előtte ülő államtanácsost. Működésbe lépnek a szolgai reflexek, és alázatos bocsánatkérések sorát indítja el a megrémült kishivatalnok. Addig zaklatja a "sértettet", míg az valóban megsértődik, gúnyolódásnak érezve a hatodik bocsánatkérést. A rendre utasított Cservjakovban megszakad valami, és még aznap meghal.

A köpönyegforgató

Egy utcai incidensben lepleződik le az orosz rangkórság. Ocsumelov rendőrfelügyelő szorult helyzetbe kerül: hiányos információk alapján kell megítélnie egy botrányos esetet. Hrjukin aranyműves kártérítést követel, mert megharapta egy arra kószáló kutya. Ocsumelovot nem a pontos körülmények érdeklik, hanem kizárólag az, hogy kié az eb. Az odacsődült nézőközönségnek két tippje van: vagy kóbor kutya, vagy a tábornok falkájából való. A rendőrfelügyelő ítélete ennek megfelelően ingadozik, míg végül a tábornok szakácsa dönti el a vitát. Ekkorra Ocsumelov már hatszor véleményt váltott (és köpönyeget fordított), a végén mégis Hrjukint neveti ki a kárörvendő nép.

 

 

14. tétel: Az egzisztencializmus Sartre: A tisztességtudó utcalány című drámájában

 

- a mű szövege: http://irodalom.net/cikk/130
- rögtönzött felelet (hanganyag linkje)

Sartre nem veszi át a Nobel-díjat 1964-ben, mondván: az írónak szabadnak kell maradnia, és nem hagyhatja, hogy intézménnyé lényegítsék át.

Az egzisztencialista filozófia kulcsfogalma a szabadság. Ennek előfeltétele az, hogy az ember leszámoljon magában a humanista hazugsággal, mely szerint ő a világ közepe, a világ neki lett teremtve. A világ valójában kaotikus és idegen, az ember egyszerűen csak bele van vetve, szabadságra van ítélve. Azaz: döntéseinek felelősségét magának kell viselnie, nem háríthatja át "Istenre", "nemzetre" és egyéb fikciókra. Az ember felismeri a lehetőségeket, és választ:
"Az ember önmagát alkotja meg, előre rendelve nem létezik, morált választva alkotja meg önmagát." - írja Sartre, aki a Nobel-díj visszautasításával is választott: nem hagyta, hogy intézményt (vulgárisabban szólva: kurvát) csináljanak belőle.

Lizzie MacKay, A tisztességtudó utcalány címszereplője, szinte hősi elszántsággal próbál morált választani (kiállni a néger ártatlansága mellet), ám Fred és a kormányzó végül mégiscsak "intézményesítik". Nemcsak a foglalkozása, de a lelke is kurva lesz.


A tisztességtudó utcalány 1946

Lizzie és a néger társadalmi helyzetét pontosabban fejezi ki az eredeti francia szöveg: 'putain': kurva, 'nègre': nigger.

Lizzie az újrakezdés reményében jött New Yorkból délre. Életútját szimbolikusan összegzi a két kép, amit a falra akar tenni:
- kislány törött korsóval (a tönkretett gyerekkor),
- kötögető, unokáinak mesélő nagymama (a vágyott nyugalom, biztonság)

Előzmény:
A vonaton kikezdett a lánnyal négy fehér srác, akik részegen jöttek haza egy rugby-meccsről. Belekötöttek a fülkében utazó négerekbe is, majd mikor azok védekezni próbáltak, agyonlőtték az egyiket. A másikat üldözik, és bíróság elé akarják állítani azzal, hogy megtámadta a fehéreket.

Első jelenet:
Fred, Lizzie előző éjszakai kuncsaftja reggel elővezeti a látogatásának valódi okát: rá akarja venni Lizzie-t, hogy tanúskodjon a néger ellen. Ugyanis a gyilkos fiú az ő unokabátyja, Thomas, akit évekre csuknak be, ha kiderül az igazság. 500 dollárt ajánl a lánynak, aki egyértelműen visszautasítja.

Fred már az ajánlatot megelőzően is tárgyiasítja Lizzie-t:
- letakartatja az ágyat (a bűnjelet)
- becsukatja az ablakot (elzárja a helyet a külvilágtól)
- nem hajlandó csevegni (egyáltalán nem nyílik meg)
- letagadja az éjszaka emlékeit (érzelmes mondatait)
- csak tíz dollárt fizet (40-50 helyett)

Amikor azonban az igazságra hivatkozik a lány, Fred durván kifakad: "Az igazat! Egy tízdolláros szajha akarja megmondani az igazat. Nincs igazság. Csak fehérek vannak és feketék. Tizenhétezer fehér, húszezer fekete." Legfőbb érve megint csak egy nyers tárgyiasítás: "Egy néger mindig elkövet valamit."

Második jelenet:
Rendőrök érkeznek, és az előre kitalált forgatókönyv szerint zsarolják meg Lizzie-t: másfél év börtön prostitúcióért. Lizzie erre sem törik meg.

Fred bedühödik. Thomas képét mutatja fel, és üvölt: "Nézd meg ezt. (...) Te már láttál egypár férfit a büdös életedben. Ilyet láttál már? Nézd ezt a homlokot, ezt az állat, a kitüntetéseket a mellén. Nem, ne fordítsd el a szemed. Csak járd végig az utadat: ez az ember a te áldozatod, legalább nézz vele farkasszemet! (...) Térdre, kurva! Térdelj le annak a férfinak a képe előtt, akit meg akarsz becsteleníteni!"

Harmadik jelenet:
Ekkor lép be a szenátor (Fred apja), és eljátssza a jó zsarut. Leállítja Fredet és a rendőröket, és megnyugtatja Lizzie-t: ragaszkodjon csak az igazához.

Távozóban azonban odadob egy mondatot, amellyel érzelmileg megzavarja a lányt: "Szegény Mary!" (Thomas édesanyjának fájdalmára céloz)

Lizzie ámulva hallgatja a szenátor által felvázolt narratívát:
- Lizzie árva
- Tomas édesanyja most szomorú
- Lizzie segít felmenteni Thomast
- Thomas édesanyja úgy fogja szeretni Lizzie-t, mintha a lánya lenne
- sőt: az egész város, egész Amerika a szívébe zárja majd
- ehhez "mindössze" annyit kell tenni, hogy a vallomásával halálba küldi a "niggert"

Lizzie még mindig ragaszkodik az igazsághoz, de már megingott. Ennek (igencsak komikus) jele: "Ezek szerint nagy baj, hogy az a néger nem követett el rajtam erőszakot."

A szenátor relativizálja az igazság fogalmát:
"Persze maga egy primitív igazságról beszél. (...) Igen, úgy értem, egy közönséges igazságról. (...) Tudja én már öreg vagyok, sokat megéltem, gyakran tévedtem, és most már, néhány év óta valamivel ritkábban tévedek. És erről az egész dologról más a véleményem, mint magának."

Majd szinte hipnotizálja a lányt:
Szenátor: "Képzelje el, hogy hirtelen megjelennék maga előtt az amerikai nemzet. Mit mondana magának? „Lizzie, választanod kell két fiam között. A kettő közül az egyiknek vesznie kell. Mit tehet ilyenkor az ember? Megtartja a jobbikat. Hát akkor válasszunk, melyik a jobbik. Jó?”
Lizzie: Jó. Ó, bocsánat! Azt hittem, hogy ön szól hozzám.

A politikus mérlegre teszi a két embert:
- a négert, aki bár ártatlan az ügyben, egyébként semmirevaló fajta
- Thomast, aki "százszázalékos amerikai", egyetemet végzett katonatiszt, "igazi vezéregyéniség, szilárd védőbástya a kommunizmus, a szakszervezetek és a zsidók ellen"

Lizzie végül annyira összezavarodik, hogy aláírja a négert terhelő vallomást - bár a szenátor távozása után pár pillanattal már vissza akarja vonni.

Negyedik jelenet:

A néger menekülőben van, Lizzie lakásában próbál elbújni. A lány bevallja neki, hogy feladta őt.

Néger: Gyakran kényszerítik az embert, hogy az ellenkezőjét mondja annak, amit gondol.
Lizzie: Igen. Gyakran. És ha nem sikerül erővel, akkor megkevernek, míg bedőlsz nekik.

Ötödik jelenet:

Fred felajzott állapotban érkezik egy (véletlenszerűen kiválasztott) néger lincseléséről. Azt akarja tudni, hogy Lizzie komolyan mondta-e reggel, hogy élvezte az előző éjszakát. Ki akarja sajátítani a lányt: "Neked nem lesz több vendéged. Soha többé. Te az enyém vagy."

Hirtelen rányit a rejtőzködő négerre, majd utána szalad és megpróbálja lelőni. Amikor visszatér, Lizzie fegyvert fog rá, de nincs ereje használni. Megint a szavak győznek:
"Mi teremtettük ezt az országot, s történelme a mi családunk története. Vannak Clarke-ok Alaszkában, New Mexicoban, a Philippi-szigeteken. Rá mernél lőni egész Amerikára?"

Lizzie végül megadja magát az "amerikai álomnak".
Fred: "Fölköltöztetlek a domb tetejére a folyó túlsó partjára. Egy szép kertes villába. A kertben sétálhatsz, de kijönnöd nem szabad, nagyon féltékeny vagyok. Minden héten háromszor meglátogatlak, mikor besötétedik: kedden, csütörtökön és víkendkor. Néger cselédeid lesznek, és több pénzed, mint valaha is álmodtad volna."

 

  

15. tétel: Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása - tragikum a XX. században

 

- a mű rövidített szövege (link)
- rögtönzött felelet (hanganyag linkje)


A darab nyitó képe: padon ülő, rongyos polgárok nézik az elsuhanó gyorsvonatokat, amelyek pár éve még megálltak a városban. Panaszaikból kiderül, hogy egykor virágzott Güllen (A legenda szerint Goethe és Brahms is időzött itt annak idején, és a helyiek ettől már európai kulturális központnak érezték városkájukat – amelynek neve a német nyelvben ’trágyát’ jelent). Ám pár éve rejtélyes módon összeomlott a város ipara, és most a csőd szélén lavíroznak, teljes kilátástalanságban. Utolsó esélyük Klaire Zachanassian milliárdosnő közelgő látogatása. Az asszony Güllenből származik, és most sok évtizednyi távollét után bőkezű jótékony körútja keretében útba ejti szülővárosát is. A helyiek izgatottan várják őt, mert azt remélik, hogy néhány komoly befektetéssel fellendülést hoz, azaz: pénzt pumpál a város döglődő gazdaságába.

Megjelenik a színen a várakozók közt egy hatvanöt év körüli férfi: Alfred ILL. Kulcsfigurája lehet majd ő az elkövetkező napoknak, hiszen egykor gyengéd kapcsolatban volt a kis Klárival, aki most Zachanassian asszonyként, milliárdos vagyonnal tér vissza szülőföldjére. Számító módon készül a polgármester és ILL arra, hogy az asszonyban nosztalgikus érzelmi hullámokat keltve minél több pénzt tudjanak majd kicsikarni belőle:
"Ill: Még valami, amit felhasználhat, polgármester úr. Klarának gyengéje volt az igazságszeretet. Határozottan ez volt a gyengéje. Egyszer letartóztattak egy csavargót. Erre ő kővel dobálta meg a rendőrt.
Polgármester: Igazságszerető. Nem rossz. Az ilyesmi rendkívül hatásos. De azt a rendőrügyet inkább hagyjuk."

Mesteri, ahogy Dürrenmatt enged bepillantani a kulisszák mögé: leleplezi a képmutató politikust, aki még saját unokát is eszközként használja, hogy érzelmileg manipulálni tudja majd Zachanassian asszonyt. És az sem finomabb, ahogy a szerző öngólt rúgat a tanárral, ahogy épp a város első számú pedagógusának szájába adja ezt a mondatot: „Ne egy gyermekmenhellyel szúrja ki a szemünket.” Ám számítás ide vagy oda (ugye, két óra lenne még az érkezésig), egyszer csak óriási robajjal áll meg egy gyorsvonat előttük, és belőle egy extravagáns asszony száll ki furcsa, zavarba ejtő kíséretével. Némi megrökönyödést okoz a fogadóbizottságnak, amikor meglátják Klára teljes kíséretét: az említett főkomornyik és a hetedik férj mellett megjelenik még két öreg vak (Koby és Loby), valamint egy fura ketrec és egy nagy fekete koporsó.

Érkezése után Klára előbb ifjúságának színhelyeit keresi fel ILL kíséretében: így például a konradsweileri erdőt, ahol a Péterék pajtájában egykor szerelembe esett Alfreddel. Érzékenyen ugyanakkor tabuk nélkül idézi fel kettejük sorsát.

Hamarosan visszatérnek a városba, ahol az Arany Apostol vendéglőben díszes fogadás várja Zachanassian asszonyt. „Milliókat ígért” – súgja ILL a polgármesternek, aki ettől még lelkesebben kezd bele ömlengő beszédébe:
"Ki ne emlékeznék rá, amikor a mi Klárink egy nyomorgó özvegyasszony minden­napi betevő falatjáról gondoskodott olyképpen, hogy a szomszédoknál keservesen megszolgált zsebpénzén burgonyát vett neki, és ezzel megmentette az éhhaláltól, hogy csak egy példáját említsem jótékony cselekedeteinek."

Az öreg hölgy válasza: "Én ugyan egy kissé más gyerek voltam, mint amilyennek a polgármester beszédében leírt: az iskolában ütöttek-vertek, és a krumplit is úgy loptam özvegy Bollné részére, közösen ILL-lel, de nem azért, hogy megmentsük az öreg kerítőnőt az éhhalál­tól, hanem mert egyszer végre ágyban akartunk fe­küdni, kényelmesebben, nem úgy, mint az erdőn vagy a pajtában. De hogy mégis meglegyen az örömetek, bejelentem, hajlandó vagyok Güllen városának egymilliárdot ajándékozni. Ötszázmilliót a városnak, ötszázmilliót szétosztásra, a családok között."

Mielőtt Zachanassian asszony közölné a feltételét, arra utasítja a főkomornyikot, hogy idézzen fel egy bizonyos negyvenöt évvel korábbi ügyet. Mint kiderül, az asszony első számú szolgálója az egykori törvényszéki bíró (Hofer), aki Klára későbbi sorsát megpecsételő ügyben döntött 1910-ben. Történt ugyanis, hogy ILL teherbe ejtette Klárát, de nem akarta vállalni az apaságot: helyette egy liter pálinkával fizetett le két nyomorult fickót, hogy az vallják, ők is háltak a lánnyal. Klára keresetét így elutasították, ringyónak bélyegezték, és a lány állapotosan, megszégyenülve menekült el Güllenből. (Sorsának további fordulatait majd később tudjuk meg – egyelőre csak annyit még, hogy miután milliárdokat örökölt, felkerestette a két hamis tanút, és kegyetlenül elbánt velük: megvakíttatta és kiheréltette Jakob Hühnleint és Ludwig Sparrt, akik most Koby és Loby néven szolgálják őt.) A teremben döbbent csend kíséri a történetet, nem kevésbé a folytatást, amelyben az egymilliárdért Ill meggyilkolását követeli az öreg hölgy. A polgármester egyértelműen visszautasítja az ajánlatot.

Előző este valóban kiállt az egész város ILL mellett, hiszen a polgármester önérzetes elutasító szavait hatalmas taps követte. Ebben megnyugodva lehet folytatni tovább Güllen szegényes kis hétköznapjait, amelyekben egyetlen zavaró elem van csak: Claire Zachanassian az Arany Apostol erkélyéről figyeli őket, és türelmesen várja, hogy a sok nyomorult kisember erkölcsileg összeomoljon az ajánlat iszonyú súlya alatt. ILL vegyesboltjába sorra érkeznek a vevők, és hitelben vásárolnak.

Amikor Ill felfogja, hogy a többség elszánta magát a gyilkosságra, afféle "modern kálváriába" kezd:

- felkeresi a rendőrkapitányt, aki szerint nem lehet komolyan venni az ajánlatot, mert "erősen túlhajtott" az ár
- felkeresi a polgármestert, aki szerint Ill "elveszítette az erkölcsi jogot", hogy a hölgy letartóztatását kérje
- felkeresi a papot, aki előbb a hivatalos lelki szöveget mondja, majd figyelmezteti Illt, hogy meneküljön

Ill képtelen elmenekülni: már majdnem vonatra száll, de nem utazik el mégsem (ekkor kezd szembenézni önmagával).

A gülleni értelmiség két képviselője (a tanár és az orvos) még egy elkeseredett kísérletet tesznek, hogy jobb belátásra bírják az asszonyt. Ekkor derül ki, hogy Güllent maga Claire Zachanassian hozta csődközeli helyzetbe, hogy felvásárolhassa az igazságszolgáltatást:
"Emberséges? Az emberségnek, uraim, a milliomosok tőzsdéjén árfolyama van. Én, az én tőkeerőmmel, akár egy egész világrendet vásárol¬hatok magamnak. A világ ringyót csinált belőlem, most én csinálok bordélyházat a világból."

A tanár részegen majdnem elárulja az összeesküvést a városba sereglett sajtónak. Maga Ill állítja le, aki már szembenézett a sorsával. Elfogadja, hogy a negyven évvel korábbi döntésével "meghatározta" önmagát:
"ILL: Beláttam, hogy nincs jogom védekezni.
TANÁR: Nincs joga? Ezzel az átkozott vénasszonnyal, ezzel a kiérdemesült szajhával, aki a szemünk láttára szemérmetlenül váltogatja a férjeit, ezzel a lélekkufárral, ezzel szemben?
ILL: Elvégre én indítottam el a lejtőn. Én vagyok a bűnös.
TANÁR: Bűnös?
ILL: Én tettem Klárát azzá, amivé lett. És a magam életét is én formáltam, így lettem, aki vagyok: nyomorúságos, ócska szatócs. Ugyan mit tehetnék én, kedves jó tanár úr? Játsszam az ártatlant?"

A darab végén ünnepélyes ceremónia keretében végzik ki, majd hálát adnak az öreg hölgynek.

 

 

16. tétel: Szophoklész: Antigoné

 

Források (kattints a linkre):

- görög színház: http://irodalom.net/cikk/28 (3-4. bekezdés)
- thébai mondakör: http://irodalom.net/cikk/28 (1. bekezdés)
- audio: (link)
- a szóbeli érettségin használható rövidített szöveg (letöltés)

válaszok:

- Mi a dráma?
A művészetnek az a formája, amely emberi viszonyokban ragad meg társadalmi jelenségeket.
- Mi a különbség tragédia és komédia között?
tragédia: nagy emberek bukásán rendülünk meg
komédia: kisszerű emberek lelepleződésén nevetünk
- Mit jelentett valójában az Oidipusz által kapott jóslat? 
a, megöli az apját: tehát elfordult az istentől (apa = ős = ős-ten = isten)
b, birtokolja az anyját: az anya(g)i világot
- Igazságosan döntött Kreón a testvérek eltemetéséről?
Valójában mindkettő bűnös volt: Polüneikész mert megtámadta Thébát, Eteoklész mert nem adta át a trónt (egyezségüket felborítva)
- Mit jelent a hübrisz? Melyik eposzi hős szenvedett ugyanebben a betegségben?
Hübrisz: túlzott elbizakodottság, gőg. A trójai háború végén Odüsszeusz magának tulajdonította a hadicsel sikerét, pedig Poszeidón segítsége nélkül elbukott volna. Tíz éves leckét kapott abból, hogy az ember kevesebb, mint az isten.
- Miért fontos kérdés, hogy isteni vagy emberi törvényt kövessünk? (belső/külső szabály)
Káoszból csak akkor lesz kozmosz, ha vannak mindenkire vonatkozó szabályok. Nem mindegy azonban, hogy ezeket hogyan éljük meg: ha külső kényszerként, akkor örökké lázadozni fogunk, és boldogtalanok leszünk. Ha belsővé tesszük (lásd: aranyszabály), akkor az elfogadott korlátok között szabadok lehetünk.

 

 

17. Shakespeare: Rómeó és Júlia

 

Forrás (kattints a linkre):

- cikk: http://irodalom.net/cikk/47
- audio: (link)


Válaszok:

- Miért olyan különleges, hogy tizenévesek szerelméről tragédiát írt Shakespeare?
Azért, mert a klasszikus tragédiák szereplői mind nagy formátumú emberek, akik egész közösségeket érintő dolgokban döntenek. A szerelmet (pláne ifjak fellángolását) nem tartották tragédiához méltó témának.
- Mi volt a céljuk a misztériumjátékoknak?
Az, hogy megismertessék a bibliai történeteket az írástudatlan néppel. Látványos, nagy költségvetésű előadásokat fizetett az egyház a város főterén, a székesegyház mellé állított háromszintes színpadon.
- Hogyan nevelték a jó keresztény lányt a középkorban?
Gyakorlatilag lakat alatt őrizték. Egyetlen értéke a szüzessége volt, egyetlen erénye az engedelmesség, egyetlen "szórakozása" az ima. Nem olvashatott világi irodalmat, nem táncolhatott, nem találkozhatott idegenekkel.
- Mi az érdekházasság?
A házasság klasszikus formája: a szülők által vagyoni alapon összehozott férj és feleség.
- Miért nem fontos tudni a Capulet és Montague ellentét okát?
Mert nem az számít, hanem a tény, hogy a két szerelmest a társadalmi kötöttégeik akadályozzák szerelmük (és egyéniségük) kibontakozásában.
- Miért botrány a két fiatal első találkozása?
Mert nem találkozhattak volna kísérő nélkül. Nem beszélve arról, hogy Rómeó megérintette Júliát, majd csókot is kért tőle.
- Mi okozza a tragédiájukat?
A végzetes fordulatot egy "versenyfutás" hozza. Lőrinc barát levele vitte a jó hírt Rómeónak (Júlia csak tetszhalott), egy hűséges barát pedig a rosszat (Júlia halott). Az utóbbi ért oda korábban.

 

 

18. A mozgalmi dal műfaja és újraértelmezései (csak a 12.A tételsorában)

 

cikk: http://irodalom.net/cikk/48 (olvasd el, készíts vázlatot belőle)

- a szóbeli érettségin használható szöveg (letöltés)

 

18. A Mátrix világképe (csak a 13.E tételsorában)

 

kiemelt szövegrészek:  http://irodalom.net/cikk/124

 

Az 1999-ben bemutatott Mátrix kultuszfilmmé vált. A korszak meghatározó alkotása lett, mivel az alkotók által megjelenített világ tökéletes tükröt tart a technológia függésében vergődő fogyasztói társadalomnak.

A Mátrix világképének alapja az egzisztencialista filozófia, amely megjelenik például Sartre vagy Dürrenmatt drámáiban, József Attila verseiben, Nietzsche könyveiben.

Az egzisztencialista filozófia kulcsfogalma a szabadság. Ennek előfeltétele az, hogy az ember leszámoljon magában a humanista hazugsággal, mely szerint ő a világ közepe, a világ neki lett teremtve. A világ valójában kaotikus és idegen, az ember egyszerűen csak bele van vetve, szabadságra van ítélve. Azaz: döntéseinek felelősségét magának kell viselnie, nem háríthatja át "Istenre", "nemzetre" és egyéb fikciókra. Az ember felismeri a lehetőségeket, és választ:
"Az ember önmagát alkotja meg, előre rendelve nem létezik, morált választva alkotja meg önmagát." - írja Sartre

A Mátrix hősei azok az emberek, akik viszontagságokkal teli utat választottak: a szabadság útját.

A film alaphelyzete:
A 21. század végére a háború által lepusztított földön a gépek veszik át az uralmat. Azért, hogy a működésükhöz szükséges energiát megtermeljék, az embereket óriási telepeken "tenyésztik". Tudatukat egy nagy szoftverben, a Mátrixban kötik össze. Az emberek itt "élik" hétköznapi életüket, miközben testük egy kádban adja le a bioenergiát. Ebből a hazugságból csak néhány ember tudott (és mert) kilépni. Vezetőjük Morpheus, aki a film elején megszólítja Neót, a zseniális hackert (1. kép), és Trinityt küldi érte (2. kép).
Neo három fontos megszólítást kap:
- Mr. Reinhard, a cég főnöke: felrója neki a különcködést, és jelzi, hogy csak akkor maradhat az állásában, ha betartja a szabályokat
- Mr. Smith, a Mátrix ügynöke: börtönnel fenyegeti Neót, ha nem adja át nekik Morpheust
- Morpheus: felfedi Neónak a Mátrixot, amely nem más, mint az elme börtöne

Több ponton is megjelenik az egzisztencialista filozófia:
1. választás:
Morpheust választást kínál fel Neónak:
- kék pirula: visszatérni a korábbi életébe (kényelmes út)
- piros pirula: megismerni az igazságot (nehéz, fájdalmas út)
2. belevetés:
Miután lekapcsolják Neót a Mátrixról, meztelenül zuhan egy csövön át a mocskos, büdös csatornába. Azt jelképezi, hogy az embernek nincs eleve elrendelt helye a világban.
3. az ember megalkotja önmagát:
Neo ébredése után kemény edzés következik, amely során Morpheus igyekszik felszabadítani Neo tudatát.

Az egzisztencialista filozófia egyik ága (perszonalizmus) szerint az ember három fokon tud megvalósulni: ösztönlény, tömegember, személy. Ezek mind megjelennek a filmben.
- ösztönlény: közel van az állati léthez, mivel a szükségleteivel azonosul, és a természetének rabságában vergődik. A filmben ilyenek Cypher (az áruló) és Mouse (a programozó). Cypher a Mátrix boldog és kényelmes tudatlanságába vágyik vissza. Újra finom ételeket akar enni, puha ágyban aludni (szükségletek).
- tömegember: az előre beprogramozott szerepeivel azonosul, ezáltal erősen függ a társadalomtól. Elfogadja, hogy létezésének értelmét kívülről határozzák meg. A filmben ezek a Mátrixban "élő" emberek. Morpheus szerint legtöbbjük nem érett meg a valóságra.
- személy: az önmagát tudatosan felépítő szabad ember, aki harcban áll a természettel (saját ösztönei) és a társadalommal (külső szabályok) is. Belső törvényeket követ, és a szeretet erejéből képes önmagát meghaladni. A filmben ezek: Morpheus, aki képes akár az önfeláldozásra is a hitéért; Trinity, aki Neónak a szerelmével ad erőt; és elsősorban Neo, a kiválasztott.

Az orákulum előszobájában várakozó kanálhajlító kiskölyök mondja ki a személlyé válás egyik legfontosabb lépését: belátni, hogy "nem a kanál hajlik, hanem te magad". Neo ezt a film záró jelenetében érti majd meg egészen. Miután "feltámad" Trinity csókjától, a levegőben megállítja az ügynökök pisztolyaiból felé suhanó lövedékeket. Ez a személlyé válás modern szimbóluma: a mély emberi kapcsolatok annyi erőt adnak, hogy az ember képes elutasítani az őt tömegemberré vagy ösztönlénnyé silányító hatásokat.

 

 

 

19: Tóth Krisztina: A tolltartó


- a mű szövege (letöltés)
- rögtönzött felelet (hanganyag linkje)

az írónő kortársunk, megélte a 70-es évek puha diktatúráját

Tolltartó
két ügy

1.
Rudas Rolad "felbuktatása" - az elbeszélő lesz a bűnbak
meglátta a vért Vera néni --> ügyet csinált belőle, Roland véletlenszerűen jelöli ki a bűnöst, aki aztán nagyon magára veszi
túlzásokkal, hasonlatokkal ábrázolja azt a lélektanilag súlyos pillanatot:
"órákig tartó pillanat"
"a névhez tartozó test" - meghasonlik a elbeszélő, megtörik benne valami
"valószínűtlenül tág udvar" - mintha az egész világ előtt szégyenülne meg
úgy érzi, hogy "örökre és megváltoztathatatlanul" bűnös lett
filmszerűen éli meg
saját magáról E/3-ban beszél

2.
Janák Kinga tolltartójának eltűnése
énekkari próba lenne, helyette vallatás
Miért lett akkora ügy? Mert Kinga apja híres politikus.
Mitől komikus az ügy? A keresett tolltartó "romlott, nyugati, imperialista szemét" (Walt Disney: Hófehérke)
vallató: Feri bácsi - a szocialista lelki terror tökéletes példája
a szocialista ideál: önfegyelem, önkritika, a közösségbe vetett bizalom, megértés szocialista valóság: diktatúra, besúgó hálózat kiépítése
Feri bácsi a megbocsátó vezető személyében tetszeleg, azt hazudja, hogy az egséz közösség megbocsátana a tolvajnak
Így kell besúgót nevelni: "Ha valaki tudja, hogy ki a bűnös és fedezi, az maga is bűnt követ el, és méltó a közösség megvetésére." - ennyit a megbocsátásról
-- egy felnőtt olvasó számára teljesen átlátszó a szöveg, de az akkori gyerekek meg voltak félemlítve (órákig ültek szótlanul)
A beismerés. Miért? Azért mert már egyszer (nyomásra) elvállalta ártatlanul.

 

 

20. Az ember tragédiája kérdéseinek megjelenése az "Ádámok és Évák" (a Szolnoki Szigligeti Színház diákszínjátszó találkozója) forgatókönyveiben

 

"Ádámok és Évák ünnepe" - évente rendezett diákszínjátszó találkozó a szolnoki Szigligeti Színházban. Bármelyik szolnoki iskola készülhet műsorral, amelynek előre megadják a témáját és az időkeretét. 2014-ben és 2019-ben is Az ember tragédiája volt a téma, 8 perces időkerettel.

 

A Magiszter műsora (2014)

- a műsor forgatókönyve, amely a szóbeli érettségin használható (letöltés)
- a műsorról írott részletes cikk: http://irodalom.net/cikk/44


1. A kulisszatitok
Megismerjük a műsorvezetőt, aki nem más, mint Lucifer. Kiderül, hogy élvezi azt, amit csinál: bevezetni a bizonytalan embert a "fénybe". (A 'Lucifer' név fényhozót jelent, utalva arra, hogy ő kínálja a tudást az embernek.)

2. Intro
Az intro táncban az emberiség tudatalatti ősereje nyilvánul meg.

3. A show
Az ember tragédiája is egy "show": Lucifer megmutatja Ádámnak az emberiség sorsát, amelyben Ádám megismeri a két fő társadalmi felfogást:
- hatalom: vezetni a birka népet, mert csak erőszakkal lehet rendet tenni
- szabadság: felnőttként kezelni az embereket, és megvárni, míg a szabadság megszüli a rendet
A kvízműsor attól félelmetes, hogy előre kell dönteni, a következményt csak utána lehet majd meglátni. A játszma súlyát növeli a "K.O. Média" kifejezés is. Egyrészt K.O. -tehát kiüt, mert akkora hatalma van, másrészt (összeolvasva) "komédia", tehát csak egy vicc az egész, hisz minden előre el van döntve.
Az ember mindig az elveszett éden után vágyakozik, ezért kecsegtet a nyeremény azzal, hogy eljuthatnak a Hotel Paradiso-ba (azaz a Paradicsomba).

4. Hatalomtánc
A háromszögben és a kőrakásban az egyiptomi szín jelenik meg.
A kereszvetésben a konstantinápolyi.
A szoborban a Madách utáni (20. századi) borzalmak (fasizmus, kommunizmus)

5. A szabadság zsákutcája
Éva hozza a forradalom világát. Az általa kimondott "szabadság" ébreszti fel az addig agyatlan katonaként menetelő népet. Viszont pár pillanat múlva kiderül, hogy ez a nép még mindig ugyanolyan agyatlan. Már üvöltik a szabadság szót, és leteperik Ádámot, amiért meri jelezni, hogy testvériség nélkül semmit nem ér a szabadság.

6. Kozmikus pillanat
A mű legfontosabb momentuma: itt ütközik össze a két nézet. A műsorvezető megállítja az időt, és Lucifer mondatait idézi az athéni szín végéről: "Beláttad-é, hogy a bódult tömegnek nemesb ura voltál, mint ő neked?" Szerinte (éppen úgy, ahogy Dosztojevszkij Nagy inkvizítora szerint) a birka népnek nem jár a szabadság. A történelemben még senki nem járt sikerrel. Sem a szerzetes (középkor), sem a tudós (reneszánsz, felvilágosodás), sem a politikus (19. század), sem a művész. A műsorvezető szerint csak az istenember tudja elhozni a boldogság korát. Az istenember, tehát az Istentől elszakadt, önmagát a legfőbb hatalomnak képzelő ember, az egóban és hübriszben fürdő csúcs-sapiens.
(Tudjuk pontosan, hogy mennyi boldogságot hoz az istenember a világra. Elég, ha körülnézünk...)

7. Deus ex machina
Isteni közbeavatkozás. Madách drámájában akkor lép közbe az Isten, amikor Lucifer eővel akarja rávenni Ádámot, hogy mégiscsak ugorjon le a szikláról. Itt az igazgató lép közbe, gyakorlatilag "lefújva" a kvízműsort, és újabb lehetőséget adva Ádámnak és Évának. Ez már nem nyeremény (hisz az elúszott), hanem kemény munkával megteremthető boldogság.
A harmadik szín elejét idézi az, amikor Ádám kimondja: "Enyém" - definiálva ezzel a magántulajdont. Ezt viszi tovább az igazgató (az eredetiben Lucifer): tulajdonból ipar lesz, családból haza.

8. Spirális világtánc
A záró tánc végigsuhan a történelmen, és egy szimbolikus pillanatot készít elő. Az utolsó kép jelentése:
- Ádám és Éva koccintanak: elfogadják a kihívást, és elkezdik felépíteni a világot
- kisgyerekek: az első pár fiai, Káin és Ábel
- alma: egyrészt a tudás almája, másrészt jó ürügy arra, hogy Káin és Ábel összevesszenek
- a műsorvezető a szülők tudta nélkül kést nyújt a gyerekeknek: Lucifer látszólag segíteni akar (megfelezni az almát), valójában azonban az ellenségeskedés magvát ülteti el (mint ismeretes, Káin irigységből agyonütötte Ábelt)

 

A "Közgé" műsora 2019

- a műsor forgatókönyve, amely a szóbeli érettségin használható (letöltés)
- a műsor videofelvétele: 1:48:06-tól (link)


A darab az egzisztencialista drámák eszközével él: szűk tér és kötött idő. Egy gyár dohányzójában zajlik, az ötperces cigarettaszünet alatt. A szereplőknek nincs nevük, csak számok a kék köpenyükön.

Nyitó párbeszéd:
2144 (azaz: Ádám) elújságolja 2385-nek (Évának), hogy végre megérett benne az elhatározás, hogy itthagyják a gyárat.
A darab helyszíne tehát szimbolikus, ideje pedig a 20-21. század. (Madách művének leginkább a falanszterbeli világát idézi.)

Később kiözönlenek a dolgozók cigarettázni, de egyiküknek sincs tüze. Morogva szidják a rendszert (nagyképű vezetők, rossz munkakörülmények, alacsony bér).

Egyikük felveti, hogy az örök elégedetlenkedőknek semmi sem jó, mire a többiek ötletelni kezdenek a tökéletes rendszerről. Ekkor jelennek meg Az ember tragédiája színei:

- Egyiptom: Az a rendszer a jó, ahol a főnök mindenható.
- Athén: Szerintem meg az a munkahely lenne a jó, ahol végre mindenki szabadon elmondhatná a véleményét.
- Róma: Az lenne a jó világ, ha több pasi járna ide dolgozni... kell egy külön kis irodácska, sötétítővel, benne bárpult, hangos zene, kényelmes ágy...
- Konstantinápoly: Csapatépítő tréningek, minden hétre, erősítsük meg azt, hogy összetartozunk, egy csapat vagyunk!
- Prága: Egy gyár élére tudósok kellenek. Tu-dó-sok!
- Párizs: Aaaaaa… elegem van. Ezek a tetvek még élni sem hagynak minket.
- falanszter: A legjobb az lenne, ha olyan világban élnénk, ahol nem pénzt kapunk a munkáért.

A vitát 5656 vágja el: Mennyire ostobák vagytok… Minden mindegy! Mert minden csak azért kezdődik el, hogy egyszer véget érjen. Születésetek pillanatában haldokolni kezdtek.
Ez a luciferi figura szólítja meg Ádámot és Évát, akik elárulják, hogy vállalkozni akarnak. Arra biztatja őket, hogy ne várjanak vele, lépjenek most. Majd miközben visszaszámol és cigarettára gyújt, a pár még visszanéz a színpad széléről.

megosztás
Jézus nem úgy kínált szabadságot, ahogy a zsidók képzelték. Azt tanította, hogy a szabadsághoz újjászületésre van szükség. A nép azonban itt és most követelt "szabadságot": a római uralom végét és Isten országának eljövetelét.

Nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Jézus a nyugati világ történelmének legfontosabb alakja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy állítólagos születésével kezdődik az időszámításunk. Ám (ahogyan az a nagy formátumú emberekkel lenni szokott) ahány kor, és ahány világnézet, annyiféle kép él Jézusról. És ezek bizony nagyon különböznek, néha egyenesen ellentétei egymásnak...

 

Jézus a tanító

 

Ha mindenféle előítélet vagy rajongás nélkül közelítünk az evangéliumi szövegekhez, akkor egy mélyen emberi, egyetemes filozófiát láthatunk kibontakozni a történetekben. Ennek lényege belefér egyetlen mondatba: ne külső szabályoknak engedelmeskedj, hanem belső törvényeket kövess. A kereszténység az első vallás, amely szabadnak tekinti az embert. Korábban csak az istenek lehettek szabadok, azonban Jézus szerint mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. Pünkösdkor leszállt mindenkire a Szentlélek, az ember egyedi felelősségvállalásának szimbóluma.

 

Jézus az istenkáromló

 

A legenda szerint tömegével rohantak a zsidók, hogy szájtátva hallgassák a Jeruzsálembe bevonuló Jézus szavait. Úgy vélték, ő a próféták által ígért messiás, aki majd megszabadítja a népet. Ehhez képest három év múlva maga a nép követelte, hogy feszítsék keresztre mint istenkáromlót. Miért fordultak el tőle? Mert nem úgy kínált szabadságot, ahogy ők képzelték. Mert azt tanította, hogy a szabadsághoz újjászületésre van szükség. A nép azonban itt és most követelt "szabadságot": a római uralom végét és Isten országának eljövetelét.
Az írástudók a törvényre hivatkozva utasítják el Jézust. Yitzchak Breitowitz rabbi szerint: "még maga a messiás sem érvénytelenítheti a Tórát". Azaz, Jézus a farizeusok szemében igazából nem istenkáromló, hanem inkább "törvénykáromló".

 

Jézus a vértanú

 

Volt az első keresztények között négy remek költő (Máté, Márk, Lukács és János), ők írták a Biblia legfontosabb könyvét: az Evangéliumot (jelentése: örömhír). Mivel akkor még nem használták a "szabadság", "belső törvény" vagy a "lelkiismeret" kifejezéseket, az örömhírt egy történetben formálta meg a négy költő. Sokat merítettek korábbi vallások motívumaiból (pl.: a téli napforduló mint születésnap), valamint az akkor már több ezer éve létező sablonból, a monomítoszból. Jézus szenvedéstörténetének súlyát az ősi emberáldozatok forgatókönyve adja meg.
Az őskeresztények szerint Jézus képében maga Isten jött a földre, hogy eloszlasson minden félelmet, és bizonyítsa a lélek halhatatlanságát.

 

Jézus a bálvány

 

A világnézeti válságban szenvedő Római Birodalom előbb üldözi, majd 394-ben államvallássá teszi a kereszténységet. A pápa uralma alatt álló "anyaszentegyház" lényegében egy lelki terrorszervezetté alakul. Már nyoma sincs az eredeti tanításnak (szabadság, belső törvény), helyette az emberek bűnösségét és értéktelenségét hangsúlyozzák a rémisztő prédikációk.
Jézus alakját a felismerhetetlenségig eltorzítják. A végítélet-forgatókönyvekben bosszúálló istenségnek festik le, aki haraggal tér vissza a földre, ítélkezik az egész teremtés fölött, majd az igazak kiválogatása után elpusztítja a világot.

 

megosztás
A szóbeli érettségihez kiadott segédanyagok utolsó darabja az alábbi vázlat. A tételeket történeti, társadalmi, lélektani és etikai szempontok alapján összegeztük. Érdemes az esszékkel, illetve az azokból készített táblázatokkal együtt használni.

(egyelőre csak néhány képi illusztráció van a tételekhez, de készülnek idővel...)

 

1. Petőfi: Az apostol
történeti: 03.15. - 06.15.
társadalmi: ember/egyén vs polgár/közösség, evolúció vs revolúció
lélektani: a romantika érzelemkultusza
etikai: a szabadság nem jog, hanem kötelesség

 

2. Arany: A walesi bárdok
történeti: császárlátogatás, angol cikk
társadalmi: a költők közösségi szerepe, nép-nemzet
lélektani: hübrisz és bűnhődés
etikai: árulás-e a beletörődés?

 

3. Ady szerelmi költészete
történeti: klasszikus modernség, 1908 Nyugat, l'art pour l'art
társadalmi: népies nemzeti vs modern felfogás
lélektani: ambivalens kapcsolat
etikai: a polgári erkölcs elutasítása

 

4. Babits háborúellenes költészete
történeti: az első világháború üdvözlése
társadalmi: a pacifisták kiközösítése
lélektani: a Fortissimo és a Húsvét előtt érzelmi ereje
etikai: bátor tiltakozása humánum nevében

 

5. Apa és fiú viszony Kosztolányi novelláiban
történeti: patriarchális polgári világ
társadalmi: apa/alkalmazott szerepkonfliktus (család vs munkahely)
lélektani: az ősvalami és a felettes én feszültsége
etikai: a felnőttség mint hazugság

 

6. A rend mint társadalmi igény József Attila költészetében
történeti: Magyarország a nagyhatalmak erőterében
társadalmi: a proletariátus helykeresése
lélektani: látomásos érzékenység
etikai: egyéni szabadság mint a rend feltétele

 

7. A reneszánsz életszemlélet Balassi Bálint költészetében
történeti: a keresztény Európa védelme
társadalmi: a lovagi életfelfogás
lélektani: reneszánsz életöröm és keresztény bűntudat keveréke
etikai: a szolgálat mint erkölcsi kötelesség

 

8. A barokk világszemlélet Zrínyi Miklós eposzában
történeti: két sorscsapás (török hódítás és protestantizmus)
társadalmi: Zrínyi célja a nemzet egyesítése
lélektani: a barokk érzelmi ereje
etikai: mártírhalál: az Athleta Christi pályájának csúcsa

 

9. Mikszáth a romantikus és realista ábrázolás határmesgyéjén
történeti: Magyarország rejtett hagyományai
társadalmi: dzsentrik és parasztok
lélektani: az emberismeret mint fegyver
etikai: az önbecsülés ára

 

10. A szegénység lélektana Móricz Zsigmond novelláiban
történeti: a magyar vidék tragikus elmaradottsága
társadalmi: a parasztság kiszolgáltatottsága
lélektani: az emberség fokozatos elvesztése
etikai: a felelősség kérdése

 

11. A humánum groteszk harca Örkény Tóték című művében
történeti: a háború abszurd világa ("fogalomzavar")
társadalmi: a rang és az emberi érték viszonya
lélektani: az énkép széthullása
etikai: az önfeladás határai

 

14. Sartre: A tisztességtudó utcalány
történeti: a humanizmus válsága
társadalmi: egyén és kollektívum
lélektani: a politikai retorika mint az akarat megtörésének eszköze
etikai: hogyan objektiválható egy ember egzisztenciális középpontja?

 

15. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
történeti: a humanizmus válsága
társadalmi: a nagytőke befolyásoló ereje
lélektani: a bűnösség felismerésének folyamata
etikai: hogyan objektiválható egy egész közösség egzisztenciális középpontja?

 

16. Szophoklész: Antigoné
történeti: az antik görög kultúra fénykora
társadalmi: isteni és emberi törvény ütközése
lélektani: a hübrisz csapdája
etikai: követhetünk-e belső törvényt?

 

17. Shakespeare: Rómeó és Júlia
történeti: Anglia a középkor és újkor határán
társadalmi: kész szerepek és születő jellemek konfliktusa
lélektani: a szerelem energiája
etikai: érdemes-e szabadság nélkül élni?

 

18. A Mátrix és a perszonalizmus emberképe
történeti: ezredforduló, cybervilág
társadalmi: a fogyasztói társadalom börtöne (a tömegember)
lélektani: a szabadság mint az ösztönlény leküzdése
etikai: a Személy mint etikai cél

 

19. Tóth Krisztina: A tolltartó
történeti: a gulyáskommunizmus kora
társadalmi: a kollektívum bálványozása, a szocialista embertípus nevelése
lélektani: a lelki terror mint pedagógia
etikai: milyen korán adható fel az egzisztenciális középpont?

 

20. Az ember tragédiája kérdéseinek megjelenése az "Ádámok és Évák" (a Szolnoki Szigligeti Színház diákszínjátszó találkozója) forgatókönyveiben
történeti: az időtlen dráma aktualitása
társadalmi: hatalom és szabadság kérdése
lélektani: a döntés lelki súlya
etikai: miért ne legyünk öngyilkosok?

megosztás
A 13.E osztállyal Gelléri Andor Endre: Pármai likőr című novelláját (2010 májusi érettségi) értelmeztük. A feladatot még el sem olvastuk, de a 15 diák már majdnem 40 kérdést összeszedett. Ezeket szétválogattuk hat fontos szempont szerint.

Mindenféle műértelmezés sikere elsősorban azon múlik, hogy tudunk-e releváns kérdéseket feltenni az adott alkotásnak - és persze magunknak. Ezeket a kérdéseket nem lehet előre betanulni. Ezeket a kérdéseket a tudatalatti küldi, amely sokkal hamarabb létesít eleven kapcsolatot az alkotással, mint az mi sejtenénk.

 

Az írásbeli érettségin sincs ez másként: az első olvasáskor felszínre törő kérdések az intuíció megnyilvánulásai. Nincs más dolgunk, mint lejegyezni őket, s aztán szavakba önteni mindazt, amit már rég megéreztünk. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni a figyelmeztetést: ne olvassuk el előre a feladatot, mert az befolyásolja a gondolatok szabad áramlását. Rosszabb esetben pánikot is okozhat.

 

Ha lejegyeztük a kérdéseinket, kezdjük el szétválogatni azokat. Lehetséges, hogy némelyek nagyon hasonlóak lesznek majd - ezek közül elég egyet megtartani. A megmaradt (remélhetőleg legalább egy tucat) kérdést érdemes kategóriák szerint csoportosítani:

 

1. részlet(ező)kérdés - a novella körülményeit pontosítja (helyszín, környezet, szituációk)
2. szimbólumfejtő - a szöveg jelképeit értelmezi
3. műfaji - az elbeszélői nézőpont, a változás, a drámaiság vizsgálata
4. történeti – a szöveg történelmi viszonylatát kutatja
5. társadalmi – az ember közösségi létével kapcsolatos kérdéseket vet fel
6. lélektani - a szereplők érzelmeit, indítékait vizsgálja
7. etikai - azt figyeli, milyen erkölcsi elvek állnak a szereplők tettei mögött

(Az utóbbi négy csoport a 2017-től érvényes részletes vizsgakövetelményeket követi, mely szerint a vizsgázóknak egy tétel ismertetésekor ki kell térniük a „művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozására”.  Forrás: link, 11. oldal)


A 13.E osztállyal Gelléri Andor Endre: Pármai likőr című novelláját (2010 májusi érettségi) értelmeztük. A feladatot még el sem olvastuk, de a 15 diák már majdnem 40 kérdést összeszedett. Ezeket szétválogattuk a fenti szempontok szerint, zárójelben közölve néhány válasz-ötletet).


1. részlet(ező):
Miért gondolnak a takarítónőre egyszer családtagként máskor meg nem?
Miért nem cserélik le a takarítónőt?
Miért volt csupasz a bal karja Imcsiknének?
Ha tudták, hogy Imcsikné lopja az alkoholt, akkor miért pótolták?
Hol van a nagyságos asszony férje? (egy cipőben járnak)
Hogyhogy sonkát esznek? Lehetett volna kolbász is?
Számít, hogy a likőr pármai, de a fiú Genovában él?
Miért asztalos az utolsó szerelemre való jelölt foglalkozása? (mert FAképnél hagyta)

 

2. szimbólumfejtő:
Miért vette le Imcsikné a cselédruháját?
Mit jelképez az elgurult dugó?

 

3. műfaji:
(nem volt) 

 

4. történeti

Mire utalt azzal a nagyságos asszony, hogy ma még mi vagyunk fent, holnap már nem biztos?
Miért ilyen nagy baj, hogy ingre vetkőzött Imcsikné?

 

5. társadalmi

Miért bizonytalan a nagyságos asszony vagyonának, rangjának megmaradása?
Milyen társadalmi helyzetben lehet a család, ha meg akarnak halni, ha eljött az idő?

 

 

6. lélektani

Ha csalódott az asztalosban Imcsikné, miért választotta mégis őt? (nincs önbecsülése, még szalad is utána a beszólás után is, ha már olyan sokszor csalódott, akkor bárki jöhet)
A nagyságos asszony vajon sajnálatból marasztalja Imcsiknét?
Imcsikné hogy tud még elvarázsolódni a sok fájdalom után? (Mert szerelemre született - lásd: Zoltán Erika)
Miért tud még mindig olyan sűrűn szerelembe esni?
Imcsikné miért hozta fel a 6 évet? (Talán, hogy lelkifurdalást keltsen benne?)
Miért üldözi a szerelmet?
Miért hívogatta a halált?
Miért akarta kinevetni a nagyságos asszony Imcsiknét? (Hogy lehet ennyire szerelmes?)
Miért nem tudta kinevetni végül?
Tud-e még bízni az emberekben Imcsikné?
Csak a szeretethiány miatt iszik Imcsikné?
Mit jelent az "estvéli lángolás" kifejezés? 
Miért a csók jut eszébe a nagyságos asszonynak a likőr ivásakor? 
Miért mondta a nagyságos asszony, hogy méreg van az üvegben? 
Mi fájt a legjobban Imcsiknének?
Miért gondolja Imcsikné, hogy jobb lenne, ha meghalna?
Miért akart meghalni az asztalossal együtt?
Miért fáj Imcsiknének pont MOST legjobban?

 

7. etikai

Miért nem dobta ki a gazdasszony a takarítónőt a cselekedete ellenére?
Miért ivott az asztalos is a méregből?

 

megosztás
(...) A lényeg úgyis mindig ugyanaz szokott lenni: elsősorban értelmezned kell, s ehhez kapsz néhány kiemelt szempontot. Persze jogos a kérdés: ha az érettségi feladat csak kiemelt szempontokat ad, honnan veszed majd a többit?

 

A brainstorming cikksorozat első darabja (link) megnevezi a novellaelemzés három javasolt alaplépését:

 

  • 1. Ne olvasd el a feladatot.

Fontos, hogy előbb ismerkedj meg a szöveggel, és rögzítsd saját benyomásaidat, gondolataidat. A feladat előzetes elolvasása csak megzavarná ezt az intuitív folyamatot.

 

  • 2. Írj egy 5-8 mondatos sűrítést.

Miután elolvastad a novellát, foglald össze egy bekezdésben. A sűrítés már öntudatlan értelmezés. Sőt, egyben reflexió is, amelyben szembesülsz a megértés mélységével – vagy felületességével.

 

  • 3. Tegyél fel kérdéseket.

Legalább egy tucatot. Ne agyalj, csak írj. Majd később kiválogatod és rendszerezed őket.

 

A novellához adott feladatot csak akkor érdemes elolvasni, ha már elindultál a saját utadon. A lényeg úgyis mindig ugyanaz szokott lenni: elsősorban értelmezned kell a művet, s ehhez kapsz néhány kiemelt szempontot. Persze, jogos a kérdés: ha az érettségi feladat csak kiemelt szempontokat ad, honnan veszed majd a többit? Az interneten sok jó novellaértelmezési segédanyagot találsz, ám nem tudhatod előre, hogy pontosan mire lesz szükséged. Lehet, hogy bemagolsz egy negyven pontos vázlatot, amelynek csak töredéke fedi majd a novellát. Helyesebb inkább kevés, de jól átgondolt szempontot alkalmazni:

  

  • 4. Milyen jelenség áll a mű középpontjában?

Sose azt kérdezd, hogy miről szól a novella, hanem azt: mire mutat rá? Nagy valószínűséggel olyan dologra, amelyet te magad is ismersz, amellyel kapcsolatban neked is vannak élményeid. Amíg nem találod meg ezt a kapcsolódási pontot, a szöveg idegen marad számodra, és egy puszta tartalomismertető lesz a dolgozatod.

 

  • 5. Milyen változás történik benne?

A novellák többségére jellemző a drámaiság. Drámainak azt a helyzetet nevezzük, amelyet feszít a változás szükségessége. Az értelmezésben vázold fel a kiinduló helyzetet, és vizsgáld meg, miben változtatja meg ezt a mű cselekménye.

 

  • 6. Mit mond az emberről?

A matematika alapegysége az egy, az irodalomé az ember. Egy számtani feladat megoldásakor „egy-szerűsítesz”, az irodalmi elemzésekben pedig „ember-szerűsítesz”. Azaz: megfogalmazod, hogyan viszonyul a novella az emberről való tudásunkhoz. Érdemes többféle emberképet rávetíteni, például:

Freudi:

Perszonalista:

Szómagyarázat:
kompromisszum: megalkuvás
szellem: amelyben a létezés értelme teremtő módon feltárul
motiváció: hajtóerő
vegetatív: itt azt jelenti: alacsony rendű, emberhez nem méltó
reprodukál: sokszorosít, utánoz
egzisztenciális középpont: erősen egyszerűsítve: lelkiismeret
objektum: filozófiai értelemben vett „tárgy”, azaz: minden, ami idegen az embertől
szubjektum: személyiség, az ember énje
szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata
transzcendálás: önmagunk meghaladása

 

Statisztika:

Ha az alábbi linkre kattintasz, letölthetsz egy táblázatot, amely összegyűjti az utóbbi évek írásbeli feladatait, és néhány fontos információt velük kapcsolatban:

táblázat letöltése >>

 

További megközelítések

 

Arató László: Átjárók című tankönyve négy értelmezési modellt különböztet meg:

1. az elbeszélés cselekménye mint problémamegoldási folyamat

2. Az elbeszélés mint állapotváltozás

3. Az elbeszélés mint átértékelődési folyamat

4. Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere

 

Novellatípusok (Németh Dorottya)

1. anekdotikus novella

a narráció és a fabula a meghatározott időbeli és okozati sort alkot történet/cselekmény az időben előre halad

2. leíró novella

alig van cselekménye, lényeges eleme a tárgyiasított belső történés kifejezése

3. metaforikus novella

a kötött motívumok közt csodás, fantasztikus elem van

4. esszé-novella

nem az informatív, hanem a reflexív réteg a döntő (szerzői, szereplői reflexió is lehet)

 

Válogatás az interneten található szempontrendszerekből:

Hogyan épül fel a novella szimbólumrendszere?

Hogyan nyilvánul meg az elbeszélő? (mindentudó, tárgyilagos, szereplő nézőpontja)

Milyen nyelvi sajátosságok fedezhetők fel benne?

Milyen a tér- és időszerkezete?

Milyen a szereplők viszonya?

Milyen arányúak az egyes szerkezeti elemek? (expozíció, bonyodalom, késleltetés, tetőpont, megoldás)

Mi a cím jelentősége, szerepe?

Változik a cím jelentése a mű során?

Hogyan viszonyul a műfaji sajátosságokhoz?

Erős a felütése?

Milyen a hangvétele? (ironikus, groteszk, fennkölt)

Ékelődnek epizódok a fő cselekményszálba?

Vannak-e aránytalanságok a novellában?

Keretes szerkezetű a mű?

Változik-e a mű tempója?

Vannak-e homályban hagyott, elhallgatott részek?

Előfordul-e szabad függő beszéd?

Vannak-e beszélő nevek?

megosztás
A 11.A osztály diákjai szóbeli és írásbeli vizsgákon adnak számot korábbi tételekből. Az alábbi táblázatok segítenek a felkészülésben és az értékelésben. (A "vázlat" oszlop az elégséges szint, a "háttér" a közepes/jó, a "kérdések" pedig a jeles.)

A címekre kattintva letölthető a táblázat Word dokumentum formájában. (Nagyobb kép megjelenítéséhez használd a jobb klikk + "Kép megnyitása új lapon" lehetőséget.)

 

Petőfi Sándor: Az apostol

Források (kattints a linkre):

cikk: http://irodalom.net/cikk/45
a mű rövidített szövege:  http://irodalom.net/cikk/10

audio: https://www.dropbox.com/s/6nx2jecw8h1xucz/Pet%C5%91fi%20Az%20apostol%20hang.mp3?dl=0

Arany János: A walesi bárdok

Források (kattints a linkre):

cikk: http://irodalom.net/cikk/14

audio: https://www.dropbox.com/s/yy31co1jf3fxi5j/Arany%20A%20walesi%20b%C3%A1rdok.mp3?dl=0

megosztás
Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön uj március, viruljunk ki ujra! egyik rész a munkára, másik temetésre adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre!

Számunkra meglepőnek tűnhet a száz évvel ezelőtti ember háborúhoz való viszonya. Döbbenten nézzük a korabeli képeket, amelyeken lelkes hozzátartozók búcsúzkodnak a frontra induló katonáktól. Egész Európa meg volt győződve arról, hogy a "nagy háború" majd rendet tesz a világban.

Ebben a közhangulatban súlyos hazafiatlanságnak számított, ha valaki (pláne, ha egy olyan ismert személyiség, mint Babits) nyíltan felszólalt a háború ellen. A Fortissimo című vers miatt számos támadás érte a költőt, nem csak a hazafiak, de az egyház részéről is.

A vers címe zenei kifejezés, jelentése "leghangosabban". Ami a kottában a zenekarnak szól, az a vers címében a megszólítottaknak, a háború igazi veszteseinek.

[Nyugat folyóirat
- 1908-ban indult, célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, nevében is benne van, hogy a nyugati irodalmat tekintette mintának.
- A közvélemény egy része idegenkedve, ellenségesen fogadta (konzervatívok, a népies-nemzeti költészet hívei, Petőfi utánzók)
- a minőséget a kérlelhetetlen főszerkesztők biztosították, mint például Osvát Ernő (tőle még a legnagyobbak is tartottak)
- a harmincas években Babits vezette, a lap az ő halálával szűnt meg 1941-ben]

megosztás
Sajnos, nem lehet elmondani, valójában mi a Mátrix. Látnod kell a saját szemeddel. Ez az utolsó esélyed, utána már nem fordulhatsz vissza. Ha a kék pirulát választod, a játéknak vége. Felébredsz az ágyadban, hiszel, amit hinni akarsz. Ha a pirosat...

1. Isten halott

Egészen a múlt századig a nyugati világ szellemi energiáit a hit éltette. Krisztus előtt a természeti vallások, a középkorban a kereszténység, az újkorban pedig a humanizmus biztosította azt a megnyugtató érzést, hogy: van értelme az emberi létnek. A XX. századra a humanizmus is válságba jutott, s ezzel megszűnt minden igazodási pont. Az érzékeny látnok, Friedrich Nietzsche így összegezte a jelenséget: "Isten halott", ami nagyjából ennyit jelent: nincs többé közös világrend, nincs többé üdvözítő eszme. Persze az átlagember ezt még nem érezte, mert a század elején még élt és virult a két hamis bálvány: a polgári rend és a nemzeti eszme. A világháborúk hozták a megdöbbenést és kiábrándulást.

 

2. Válság

Nincs ember, akit ne rázna meg a lét értelmetlenségének felismerése. Van, akit nihilizmusba taszít, a "minden mindegy" állapotába (pl. Dosztojevszkij: Egy nevetséges ember álma), amelynek vége gyakran öngyilkosság.

Van, aki fanatikusan kapaszkodik megváltónak hitt eszmékbe (vallási/politikai szekták a mormonoktól a neonácikig). Van, aki az anyagiakban (pénz, jólét) véli megtalálni a lét értelmét, s van, aki az anyagban (alkohol-, drog-, szexfüggőség).
De ezek mind hamis istenek.

Az egzisztencialista filozófia józan, vállalható megközelítést ad, amelynek legelső lépése az, hogy a válságot nem elkerülni kell, hanem megélni.

 

3. Belevetés

A Mátrix című filmben Morpheus kétféle kapszulát ajánl fel Neonak. A kék kapszula: visszatérés a "langyos mocsárba", a piros pedig a rettentő igazság leleplezése, a hazug szimulációból való kilépés lehetősége.

 

 

Az egzisztencialista gondolkodó vállalja a piros pirulát - még ha iszonyúan fáj is a felismerés, hogy nem az ember az univerzum közepe. A világot nem nekünk készítették, hanem egyszerűen csak bele vagyunk vetve egy számunkra teljesen idegen közegbe, amelyben rideg, kérlelhetetlen törvények uralkodnak.

 

4. Választás

Amikor az ember felismeri a belevetettségét, rögtön "megszűnik a világ magától értetődősége, megszűnnek a sémák, megszűnik a világ otthonossága. A világ belehullik a semmibe." (zanza tv) Ám épp ez adja meg annak a lehetőségét, hogy mostantól valóban jelen legyen a világban. Mégpedig azzal, hogy egzisztenciális középpontot választ. Nem valami külső (erőszakos vagy édesgető) hatásra cselekszik, hanem belső meggyőződése szerint.

"Az ember önmagát alkotja meg, előre rendelve nem létezik, morált választva alkotja meg önmagát." (Sartre)

A tisztességtudó utcalány című Sartre-drámában Lizzie McKay próbál morált választani: nem hajlandó egy ártatlan néger ellen tanúskodni.

 

LIZZIE: Meg akarom mondani az igazat.
FRED: Az igazat! Egy tízdolláros szajha akarja megmondani az igazat. Nincs igazság. Csak fehérek vannak és feketék. Tizenhétezer fehér, húszezer fekete. Itt nem vagyunk New Yorkban, itt nem szabad tréfálni. (...) Egy néger mindig elkövet valamit.
LIZZIE: Ezért még nem fogok egy ártatlan embert bemártani.

 

Alfred Ill, Az öreg hölgy látogatása című Dürrenmatt-darab hőse számára az egzisztenciális középpont a negyvenöt évvel korábban elkövetett bűn lett:

 

ILL: Én már feladtam a harcot.
TANÁR: (csodálkozik) Esküszöm, a félelem elvette az eszét.
ILL: Beláttam, hogy nincs jogom védekezni.
TANÁR: Nincs joga? Ezzel az átkozott vénasszonnyal, ezzel a kiérdemesült szajhával, aki a szemünk láttára szemérmetlenül váltogatja a férjeit, ezzel a lélekkufárral, ezzel szemben?
ILL: Elvégre én indítottam el a lejtőn. Én vagyok a bűnös.
TANÁR: Bűnös?
ILL: Én tettem Klárát azzá, amivé lett. És a magam életét is én formáltam, így lettem, aki vagyok: nyomorúságos, ócska szatócs. Ugyan mit tehetnék én, kedves jó tanár úr? Játsszam az ártatlant?

megosztás