2018/19 Baross Szakgimnázium (Szolnok) 13.E osztály

I. tételcsoport: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

1. Petőfi Sándor Az apostol
2. Arany János: A walesi bárdok
3. Ady Endre szerelmi költészete
4. Babits Mihály háborúellenes költészete
5. Apa és fiú viszony Kosztolányi Dezső novelláiban
6. A rend mint társadalmi igény József Attila költészetében

II. tételcsoport: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

7. A reneszánsz életszemlélet Balassi Bálint költészetében
8. A barokk világszemlélet Zrínyi Miklós eposzában
9. Mikszáth a romantikus és realista ábrázolás határmezsgyéjén
10. A szegénység lélektana Móricz Zsigmond novelláiban
11. A humánum groteszk harca Örkény Tóték című művében
12. Az "evangéliumi etika" Pilinszky János tanulmányaiban

III. tételcsoport: Művek a világirodalomból

13. Realista társadalomkritika Gogol és Csehov novelláiban
14. Az egzisztencializmus Sartre: A tisztességtudó utcalány című drámájában
15. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

IV tételcsoport: Színház és dráma

16. Szophoklész: Antigoné
17. Shakespeare: Rómeó és Júlia

V. tételcsoport: Az irodalom határterületei

18. A Mátrix világképe

VI. tételcsoport: Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők

19: Tóth Krisztina: A tolltartó

VII. tételcsoport: Regionális kultúra

20. Az ember tragédiája kérdéseinek megjelenése az "Ádámok és Évák" (a Szolnoki Szigligeti Színház diákszínjátszó találkozója) forgatókönyveiben

A 10.A osztály diákjai szóbeli és írásbeli vizsgákon adnak számot korábbi tételekből. Az alábbi táblázatok segítenek a felkészülésben és az értékelésben. (A "vázlat" oszlop az elégséges szint, a "háttér" a közepes/jó, a "kérdések" pedig a jeles.)

A nyugati kultúra eredete (szellemtörténeti összefoglalás, amely a szóbeli felelet elején hangzik el):

A görögök találták fel a szépséget, a zsidók a történelmet, a kereszténység pedig a szuverén egyéniséget. Az ókori görögök mérték először emberi mértékkel a világot - ezért látja művészetüket minden kor tökéletesnek. Az ókori zsidóság az örök ismétlődés helyett lineáris folyamatként élte meg az időt, törekedve Isten akaratának beteljesítésére. Ebből származik a fejlődés eszméje, amely a nyugati embert a világ élvonalába emelte. A keresztény középkor pedig megteremtette az individuális kiteljesedés lehetőségét - amelyet a humanizmus évszázadai bontottak ki mind a művészet (reneszánsz), mind a vallás (protestantizmus), mind a társadalom (felvilágosodás) terén.

 

A címekre kattintva letölthető a táblázat Word dokumentum formájában. (Nagyobb kép megjelenítéséhez használd a jobb klikk + "Kép megnyitása új lapon" lehetőséget.)

Szophoklész: Antigoné

Források (kattints a linkre):

- görög színház: http://irodalom.net/cikk/28 (3-4. bekezdés)
- thébai mondakör: http://irodalom.net/cikk/28 (1. bekezdés)
- Delphoi: Delphoi.pptx

Válaszok:

- Mi a dráma? 
A művészetnek az a formája, amely emberi viszonyokban ragad meg társadalmi jelenségeket.
- Mi a különbség tragédia és komédia között? 
tragédia: nagy emberek bukásán rendülünk meg
komédia: kisszerű emberek lelepleződésén nevetünk
- Mit jelentett valójában az Oidipusz által kapott jóslat? Miben rokon a Jézust célzó sátáni kísértésekkel?
a, megöli az apját: tehát elfordult az istentől (apa = ős = ős-ten = isten)
b, birtokolja az anyját: az anya(g)i világot
Ami Oidipusznál a jóslat, az Jézusnál a sátáni kísértés:
a, ugorjon le: forduljon el Istentől (ezzel elveszítve a hitét)
b, fogadja el a világuralmat: önző módon vegye birtokba az anyagi világot
- Igazságosan döntött Kreón a testvérek eltemetéséről?
Valójában mindkettő bűnös volt: Polüneikész mert megtámadta Thébát, Eteoklész mert nem adta át a trónt (egyezségüket felborítva)
- Mit jelent a hübrisz? Melyik eposzi hős szenvedett ugyanebben a betegségben?
Hübrisz: túlzott elbizakodottság, gőg. A trójai háború végén Odüsszeusz magának tulajdonította a hadicsel sikerét, pedig Poszeidón segítsége nélkül elbukott volna. Tíz éves leckét kapott abból, hogy az ember kevesebb, mint az isten.
- Mit felel Iszméné Kreón vádjaira?
Magára veszi azt, amit meg sem tett, hogy megengesztelje halott testvérét. 
- Miért nem találkoznak Kreón és a fiatalok érvei?
Antigoné és Haimón a józan észt képviselik, Kreón a tekintélyének rabja. A fiatalok az istenekre és Théba népére hivatkoznak, Kreón címkézik: "éretlen", "asszony rabja", "törvényszegő". 
- Miért fontos kérdés, hogy isteni vagy emberi törvényt kövessünk? (belső/külső szabály)
Káoszból csak akkor lesz kozmosz, ha vannak mindenkire vonatkozó szabályok. Nem mindegy azonban, hogy ezeket hogyan éljük meg: ha külső kényszerként, akkor örökké lázadozni fogunk, és boldogtalanok leszünk. Ha belsővé tesszük (lásd: aranyszabály), akkor az elfogadott korlátok között szabadok lehetünk.

 

Shakespeare: Rómeó és Júlia

Forrás (kattints a linkre):
http://irodalom.net/cikk/47

Válaszok:

- Miért olyan különleges, hogy tizenévesek szerelméről tragédiát írt Shakespeare?
Azért, mert a klasszikus tragédiák szereplői mind nagy formátumú emberek, akik egész közösségeket érintő dolgokban döntenek. A szerelmet (pláne ifjak fellángolását) nem tartották tragédiához méltó témának.
- Mi volt a céljuk a misztériumjátékoknak?
Az, hogy megismertessék a bibliai történeteket az írástudatlan néppel. Látványos, nagy költségvetésű előadásokat fizetett az egyház a város főterén, a székesegyház mellé állított háromszintes színpadon.
- Miért nehéz kérdés a „ki vagyok én”? (Anger Management)
Az említett film főhőse sehogy sem tud felelni a kérdésre, mert hiába mondja a foglalkozását, hobbiját, jellemét, a terapeuta mindig visszakérdez: "De ki vagy te, David, valójában?" Az ember lényege nem fér bele ilyen kategóriákba.
- Hogyan nevelték a jó keresztény lányt a középkorban?
Gyakorlatilag lakat alatt őrizték. Egyetlen értéke a szüzessége volt, egyetlen erénye az engedelmesség, egyetlen "szórakozása" az ima. Nem olvashatott világi irodalmat, nem táncolhatott, nem találkozhatott idegenekkel.
- Mi az érdekházasság?
A házasság klasszikus formája: a szülők által vagyoni alapon összehozott férj és feleség.
- Hogyan osztályozták a bűnöket Dante poklában?
Tornácon a kereszteletlenek és a közömbösek, lejjebb a mértéktelenek (ételben, italban, szerelemben), alattuk az erőszakosak (mással, önmagukkal, Istennel szemben), lent pedig a csalók (akikben nem bíztak, és akikben igen: Lucifer és Júdás).
- Melyek a reneszánsz festészet stílusjegyei?
Nyugodt kompozíció (gyakran háromszög), perspektíva megjelenése, természeti háttér. Portrék.
- Miért nem fontos tudni a Capulet és Montague ellentét okát?
Mert nem az számít, hanem a tény, hogy a két szerelmest a társadalmi kötöttégeik akadályozzák szerelmük (és egyéniségük) kibontakozásában.
- Miért botrány a két fiatal első találkozása?
Mert nem találkozhattak volna kísérő nélkül. Nem beszélve arról, hogy Rómeó megérintette Júliát, majd csókot is kért tőle.
- Mi okozza a tragédiájukat?
A végzetes fordulatot egy "versenyfutás" hozza. Lőrinc barát levele vitte a jó hírt Rómeónak (Júlia csak tetszhalott), egy hűséges barát pedig a rosszat (Júlia halott). Az utóbbi ért oda korábban.
- Hogyan jelenik meg a szabadságvágy a Napfivér, Holdnővér című filmben?
Ferenc megpróbálja rávenni apját, hogy másként gondolkodjon a földi javakról (kidobja az értékeit). Ezért a püspök elé viszik, aki rendbontással vádolja. Ferenc elmondja, hogy mindennél többet ér a lélek (az indivíduum szabadsága), és ezt szimbolikusan is jelzi: levetkőzik, és visszaadja ruháját (és ezzel nevét) az apjának.

    

Balassi Bálint költészete

Forrás (kattints a linkre):
http://irodalom.net/cikk/23

További kérdés: 
(magyar reneszánszhoz) - Miért nem keresték a reneszánsz előtt a költői dicsőséget?

 

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

 forrás: http://irodalom.net/cikk/26

https://www.dropbox.com/s/r8460lzk86tlbp5/Antigon%C3%A9.mp3?dl=0

https://www.dropbox.com/s/ks03kx0w4n7dv3h/Balassi.mp3?dl=0

https://www.dropbox.com/s/cfipy4quroq6xvh/R%20%C3%A9s%20J.mp3?dl=0

https://www.dropbox.com/s/ygommgeneb3dah1/Zr%C3%ADnyi.mp3?dl=0

megosztás


A 11.A osztály diákjai szóbeli és írásbeli vizsgákon adnak számot korábbi tételekből. Az alábbi táblázatok segítenek a felkészülésben és az értékelésben. (A "vázlat" oszlop az elégséges szint, a "háttér" a közepes/jó, a "kérdések" pedig a jeles.)

A címekre kattintva letölthető a táblázat Word dokumentum formájában. (Nagyobb kép megjelenítéséhez használd a jobb klikk + "Kép megnyitása új lapon" lehetőséget.)

 

Petőfi Sándor: Az apostol

Források (kattints a linkre):

cikk: http://irodalom.net/cikk/45
a mű rövidített szövege:  http://irodalom.net/cikk/10

audio: https://www.dropbox.com/s/6nx2jecw8h1xucz/Pet%C5%91fi%20Az%20apostol%20hang.mp3?dl=0

Arany János: A walesi bárdok

Források (kattints a linkre):

cikk: http://irodalom.net/cikk/14

audio: https://www.dropbox.com/s/yy31co1jf3fxi5j/Arany%20A%20walesi%20b%C3%A1rdok.mp3?dl=0

megosztás

3. Ady Endre szerelmi költészete

Debrecen jogakadémia - otthagyta, inkább újságírással foglalkozott
Nagyvárad (1900) újságot ír, nagyvárosi életet él - van két kötete, de a versei nem jók, sokkal inkább a cikkek
Léda (Diósyné Brüll Adél: művelt, nagyvilági asszony) felfigyel a cikkeire, és Párizsba hívja
1904 Ady első párizsi útja
1906 Új versek kötet - szakít: a közvélemény egy része imádja, a másik utálja (kritika: érthetetlen, erkölcstelen, istenkáromló, hazafiatlan)
1908-tól már védi a Nyugat
[Nyugat folyóirat
- 1908-ban indult, célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, nevében is benne van, hogy a nyugati irodalmat tekintette mintának.
- A közvélemény egy része idegenkedve, ellenségesen fogadta (konzervatívok, a népies-nemzeti költészet hívei, Petőfi utánzók)
- a minőséget a kérlelhetetlen főszerkesztők biztosították, mint például Osvát Ernő (tőle még a legnagyobbak is tartottak)
- a harmincas években Babits vezette, a lap az ő halálával szűnt meg 1941-ben]
1912-ben szakít Lédával végleg
1915-ben veszi feleségül Csinszkát (Boncza Berta)
1919-ben halt meg

szerelmi költészet:

AZ ÉN MENYASSZONYOM - Léda előtti
megfogalmazza az ideálját:
nem kell elismert, képmutató, mintanő - a lényeg, hogy hűséges és odaadó legyen - csak egymást istenítsék
»Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.« <---> "utcasarkok rongya"

HÉJA-NÁSZ AZ AVARON
Léda-vers - ambivalens (két előjelű: Se veled, se nélküled)
"Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk" nász <----> beletépünk
"csókos <---> ütközetek"
alapkép: a két szerelmes héja párként jelenik meg (általában a szerelmesek inkább galambok, nem ragadozó madarak)
mozgás: szállnak a Nyárból (boldogabb idők) az Őszbe (bánatba), a végén le is hullanak
szimbólumokban jeleníti meg a kapcsolatuk állomásait

LÉDÁVAL A BÁLBAN
előtte/utána állapot:
zene, tánc, forróság, boldogság <------> csend, megállnak, téli szél, sírnak
"Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk" Miért óvják?
A 20. századi költő különleges kapcsolatban van a halállal, a bánattal, a lelki betegséggel. Belemerül ezekbe.

ELBOCSÁTÓ, SZÉP ÜZENET
1912 - akkor már egy éve levelezett Csinszkával
a cím ironikus (mert a vers minden, csak nem szép)
sokadik szakítás, de ez már az utolsó, mert a vers megalázó és igazságtalan:
- "Egyenlőtlen harc" (Ady erősebb)
- "csak téged sajnállak"
- "Sohase kaptam, el hát sohse vettem"
- "unott, régi csókon lép át"
- "hozzám tartozni lehetett hited"
- "Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve." (azt mondja, ő tette naggyá Lédát a verseivel, pedig minimum kölcsönös a dolog)
- "Általam vagy, mert meg én láttalak" (Léda-komment: "Hol voltál te 1900-ban?!")
Léda további lehetőségei:
1. "Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág / Rég-pihenő imakönyvből kihullva" - tud-e majd emelt fővel, méltóságteljesen bukni?
2. "elhagyott némber kis bosszuját / Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben" - megpróbálja féltékennyé tenni Adyt

--------------------------------------
6. A rend mint társadalmi igény József Attila költészetében

1905 Józsefváros proletárlét (definíció: polgár vs proletár) feszültség vidéken is: A kondás legszennyesebb inge (Móricz)
3 éves, amikor apja elhagyja a családot; 14 éves, amikor meghal az édesanyja --> Öcsöd, nevelőszülők ("Pista") (erről a világról: Móricz: A világ végén már szép és jó)
Szeged: egyetem, Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal tanár ellehetetleníti a továbbtanulását
nyomor, lelkileg megterhelő kapcsolatok
skizofréniával kezelték (félre)
1937 Balatonszárszó, öngyilkosság

A város peremén (1933)

marxizmus:
- első fázis: proletárdiktatúra (vér) 1919
- második: szocializmus (átmeneti korszak) 1945-től
- harmadik, a cél: kommunizmus, a magántulajdon megszűnése

"Papok, katonák, polgárok után / igy lettünk végre MI" " proletariátus

"Nem isten, nem is az ész, hanem / a szén, vas és olaj, / a való anyag teremtett minket" - szembehelyezi magukat a múlttal, és megjelenik a materializmus eszméje (anyagelvűség)

feszültség:
megjelenik az ellenség: "TI" (az elnyomók, kizsákmányolók)

gép-kép: munkaeszköz/kezes állat --> fegyver/vad eb

a proletárforradalom látomása (a költő "tudatos jövőbe lát"):
"És látjuk már, hogy nemsoká
mind térdre omlotok
s imádkoztok hozzá, ki pusztán
a tulajdonotok."

üzenet: ébredjenek fel --> bánjanak a munkásokkal emberként
"Emeljétek föl szivünket! Azé,
aki fölemeli."

megidézi az Internacionálét:
"Föl, föl!..."

József Attila kulcsszava: a rend
"Mig megvilágosúl gyönyörű
képességünk, a rend,"
"megszerkeszti magában, mint ti
majd kint, a harmóniát."
(azért a legnagyobb JA, mert nem is igazán csak költő, hanem társadalomfilozófus)

Levegőt!

- "Óh, én nem igy képzeltem el a rendet." (nem terrorral kivívott rend)
- "Az én vezérem bensőmből vezérel!" (belső szabadság)
- "Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!" (--> bánjanak a munkásokkal emberként)

"ki ugrott volna egy jó szóra nyomban." (Levegőt!)
"Emeljétek föl szivünket! Azé,
aki fölemeli.
Ilyen erős csak az lehet,
ki velünk van teli." (A város peremén)

------------------------------

13. Realista társadalomkritika Gogol és Csehov novelláiban

realizmus:
stílusirányzat, 19. század, a romantikával párhuzamosan, élményük közös: a polgári társadalomban való csalódottság (1789-1815, francia forradalomtól Napóleon bukásáig bízott Európa a felvilágosodás eszméinek győzelmében: szabadság, egyenlőség, testvériség) a romantikus művész elfordul a társadalomtól, a realista pedig szembefordul vele, vizsgálja, elemzi ---> a realizmus fő műfaj: a regény (mert az elég terjedelmes hozzá)

összehasonlítás:
- romantikus regény:
a fordulatos cselekményre megy, hősei különcök, akikben nincs különösebb jellemfejlődés

- realista regény:
a cselekmény alá van rendelve a jellemábrázolásnak és a társadalomkritikának, hősei a társadalom tipikus figurái

tipikus például:
- nyomorult csinovnyik (kishivatalnok)
- pityókás rendőrkapitány
"Ma már minden magánember azt hiszi, hogy az ő személyében az egész társadalmat sértik meg." - ez is bizonyítja, hogy tipikusak a figurák (egy regényben olvasott figurát magára veszi az olvasó, megismeri magát benne)

Az elbeszélés eleje Akakij Akakijevics jellemzése:
másoló, öreg, szegény, egyszerű, szolgálatkész, a többiek gúnyolódásának célpontja (csak egyetlen fiatalembernek esett meg a szíve rajta)

Igaz, hogy a létra legalján van, de Gogol értékesnek mutatja, azért, mert: "Nem volna elég, ha azt mondanók, hogy buzgón szolgált, nem, nem, ő szeretettel szolgált hivatalában. "

Bonyodalom: tönkremegy a köpönyege
80 rubel az új köpönyeg (már alkudott) ára. Előteremtése:
- az egész életében! összespórolt pénze (40 rubel)
- spórolás: nem gyújtott gyertyát --> nem másolt (szabadidő); kevesebb mosás; tea; nagyobbakat lépett, hogy ne kopjon a cipője

irtózatos nyomor <---> elkezdi építeni a jellemét: határozottabb lesz, mert van előtte egy cél (a baj csak az, hogy egy normális ember számára nem életcél egy új kabát)
következmény: "mintha megnősült volna, tartalmasabb lett az élete"

első jelenés a hivatalban: megcsodálják, elhívják egy "avatóra" (születésnap)

odafelé út: először a város fényesebb oldalán (kirakatot nézeget, majdnem utánafut egy nőnek - mint egy normális ember)

hazafelé út: ellopják a köpönyegét

élet a köpönyeg után:
amennyire túlzás az életcélja, olyan túlzásba esik a "nyomozáskor": a ranglista tetjén lévő "tekintélyes személyt" keresi fel, mert nem bízik a hivatalnokokban

rangkórság:
Oroszországban mindenekelőtt az emberek rangját kell megemlíteni - szerepe a társadalomban. (lásd: villamosos kommunista vicc)
Azért betegség, mert mindenáron felfelé akarnak törni (kivéve hősünk), és ha felkerülnek, "fajankó" lesz belőlük.
Főnökösködő: kiabál az alattvalókkal, hangsúlyozza a tekintélyét (pl. váratja a hivatalnokokat), otthon gyakorolja a szigort, ami a legfontosabb elve
"Tudja maga kivel beszél?"

a tragikus meghallgatás:
a nemrég kinevezett tekintélyes személynél épp egy régi barátja van látogatóban, már csak az időt húzzák, és a szerencsétlen Akakij Akakijevicsen demonstrálja a tábornok a hatalmát
ott robban a tábornok, amikor A.A. "megbízhatatlan népségnek" nevezi a hivatalnokokat (szegény életében először állt a sarkára)

vég:
megfázik, meghal "mintha sose lett volna" A.A. - Móricz-párhuzam: Kis János "senki sem vette észre, hogy meghalt, mint az sem, hogy élt"

fantasztikus befejezés:
szellemként jár vissza A.A. kabátot lopni, legvégül a tekintélyes személyről, aki ennek hatására megváltozik (mint Döbrögi a Lúdas Matyiban).